Mifelénk ez a módi: pofázásban jók vagyunk, de ha cselekedni kell, vagy legalább elviselni, hogy mások helyettünk tesznek valamit, akkor elszakad a cérna. Ülnöm kell a dugóban? Na azt már nem, akkor inkább legyen tízórás munkahét, internetadó, vasárnapi zárvatartás vagy más eszement ötlet. Ki kell szállnom a kocsiból egy futóverseny miatt? Szó sem lehet róla, inkább nem tartozom sportnemzethez, olimpiát is rendezzen más.
A magyarnak a dugó az a vörös posztó, amitől megvadul, mint a bika. Zárásul egy ezzel kapcsolatos élményemet osztanám meg. 1991-ben II. János Pál pápa budapesti látogatása miatt álltam az Erzsébet hídnál, amikor egy sorstárs sofőr kipattant az autójából, s kiordította magából a feszültséget: „Én hívő vagyok, de miért nem megy el a csuhás a k... anyjába?!”
Kapcsolódó cikkünket itt olvashatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.