Vélemény: Aurelio, a szimpatikus bunkó

Mi közöm nekem egy alpári bunkóhoz? Miről tudok beszélgetni valakivel, aki harsány és magamutogató, akit csak az evés, az ivás és a szaporodás érdekel? Semmi közünk egymáshoz!

Szerdán reggel a ValóVilág-villában jártam. Az RTL Klub sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vasárnap indul a VV új szériája, és ez alkalomból interjút lehetett készíteni a volt játékosokkal. Láttam Bécit és a húgát, Gigit, ott volt a nagyszájú Viki és a szépséges Dorka is, de nekem Aurelio kellett. Gondoltam, szembeállok vele, és ő ösztönösen úgy fog viselkedni, ahogy én azt az előítéleteim miatt elvárom. Egy bunkó lesz.

De nem úgy alakult a dolog, ahogy gondoltam. Egy fess, meglepően magas és sármos srác libbent elém, majd azonnal megjegyezte, hogy ismer engem, hiszen a beköltözése előtt beszélgettünk. Elmondta, hogy milyen ruhában voltam, sőt a csevegésünk minden apró részletéről beszámolt. Kérdést sem kellett feltennem neki, közölte, hogy azért kapott műsorvezetői állást, mert bár nincs végzettsége, nagyon jó a beszélőkéje, és egyébként is szeretik az emberek. Azért szeretik, mert természetes, és mert nem akar másnak látszani, mint aki.

Alig jutottam levegőhöz a meglepetéstől. Ott állt az az utálatos fiú, akinek a szemébe nézve kellett rádöbbennem, hogy mennyi érzés, értelem és jó szándék van benne. Nem könnyű, de ha képes az ember a „helikopterezéstől” elvonatkoztatni, kellemes találkozásban lehet része ezzel a szimpatikus bunkóval.

(Kapcsolódó cikkünket itt olvashatja)