Vélemény: Tízezer perc

A győztes mindent visz, mondja modernebbül, de egyáltalán nem finomabban a Fidesz. És a törvények szerint igaza is lehet, ám a politikában nem biztos, hogy minden igazságnak érvényt kell szerezni.

A Fidesz nagyon győzött a választásokon. Már persze a harmatos ellenzékhez képest! De nem az országhoz képest. A tízmillió polgár ötöde, a szavazóképes népesség negyede szavazott rájuk. Ettől még az eredmény rendben van, törvényes, sőt etikus is, hiszen a szabályokat bárki, aki többségben van, igazíthatta így is. Csak nincs meg az a fene nagy egység, amiről Orbán beszél. Ami a Fidesz mögött áll, az nem a nemzet, hanem a szavazók törvényileg előírt többsége!

A nemzet egészen másként áll! Tapasztalom úton-útfélen, hogy a 2 150 000 Fidesz–szavazó közül sem boldog mindenki, mert csak a kisebbik rosszra voksoltak, de nem elégedettek azzal, amit az országgal csinálnak. Vannak aztán súlyos milliók jobbról és balról, akik kifejezetten nem ezt akarták, akik a Fidesz ellen szavaztak. És többen szavaztak ellenük, mint rájuk! Lezárult a választás, a győztes kormányozhat, de nem tehet úgy, mintha mindenki neki adta volna a felhatalmazást!

Illetve tehet, nagyon is tehet – gondolja Orbán Viktor, és úgy is tesz. Történelmi győzelem, meg Európa-csúcs (ezek számszakilag sem igazak), de ezzel nem a népeket, hanem önmagát csapja be.

Konszolidáció nem lesz, mert ez a rendszer a harcra épül, és mindig ki fogja jelölni az aktuális ellenséget. Önmérséklet nem lesz, mert azt a Főnök gyengeségnek gondolja. Hazugság, hazudott egység, gyűlölködés, marakodás és rosszkedv lesz még sokáig, még nagyon sokáig.