A villamoson magunkhoz szorítjuk a táskát, és a bevásárlóközpontban is gondosan odafigyelünk, hogy a cipzár be legyen húzva, hiszen pontosan tudjuk, hogy ahol egyszerre sok ember tartózkodik, ott egy idő után felbukkannak a zsebtolvajok is.
A szemtelen szarkáknak elég egyetlen másodperc míg nem figyelünk oda, és máris eltulajdonítják azt, amiért mi hónapokig, vagy évekig güriztünk. Bosszantó dolog, ha meglopnak, és ez nem menti fel a tolvajt akkor sem, ha nem jókedvében teszi, hanem mert mondjuk ételre van szüksége.
Hajlamosak vagyunk egyébként azt hinni, hogy a lopás a szegények bűne, gazdag ember soha nem pakolja ki egy elegáns étteremben a mellette ülő táskáját. Nos, kérem, ez nem így van! Ahogy a Bors egyik mai cikkéből is kiderül, bizony vannak olyan hírességek akik – bár azt hinnénk, hogy nincsenek rászorulva, mégis – azért lopnak, hogy este enni tudjanak adni a gyerekeiknek. Sokkoló tény, hogy a tévében látott, csillogó partikon parolázó celebjeink közül számos él egyik napról a másikra.
A legtöbbjüknek nincs „rendes” szakmája, még sosem dolgoztak nyolctól ötig, viszont évek óta a kereskedelmi csatornák között ingáznak, és alkalmi megbízásokból élnek. Eközben persze ők is felvettek lakáshitelt, jönnek a számlák, s a kocsit is tankolni kell. Új ruhára, sminkre, fodrászra muszáj költeni, mert ha nem néznek ki tökéletesen, senki sem hívja meg őket, vagyis egy ördögi körforgásba kerülnek, ahonnan nagyon nehéz kitörniük.
Elkeseredettségükben nem ritka, hogy lenyúlnak ezt-azt. Van, aki egy kölcsönkért ruhát tart meg, mások az éttermekben élnek vissza a tulajdonos vendégszeretetével, és arcátlan módon nem fizetik ki a cechet a gulyás után. Más meg mobilt lop, hogy eladja és a bevételből vegyen vacsorát. Ugye, hogy nem minden arany, ami fénylik?
