Vélemény: Álom, álom…

Az áprilisi választások után – nem tudom, kinek a nyomására, ezt elfelejtettem hozzáálmodni – az új, 199 tagú parlamentben minden honatya és honanya csak úgy kezdheti meg felszólalását, ha előtte rákötik a hazugságvizsgáló elektródáit. A műszer adatait ráadásul nem is sutyiban elemzik ki és titkosítják 50 évre, hanem a helyszínen kivetítik és a televízió-képernyőkön is jól nyomon követhető módon megmutatják. No, innentől nem lenne mellébeszélés.

Álmomban először a Nemzeti Demagóg Szövetség képviselője áll fel, de már második mondatánál „pártom csak a haza érdekeit tartja szem előtt” olyan mértékben kileng a poligráf kijelzője, hogy az érdemdús képviselő zavarában képtelen befejezni napirend előtti felszólalását.

Utána a Tiszta Kezek Pártjának jól ismert figurája adja elő magát, de az ő tündöklése is gyors bukással végződik, miután az „én az elmúlt rendszerben csak üldözött voltam” kijelentésénél mindenki hahotázva mutogat a kivetítőre. Amikor aztán az országgyűlés LVP (Lehet Változatlan a Politika) által delegált elnöke kijelenti, hogy „az Országos Választási Bizottság megállapítása szerint csak az ellenzékbe szorult pártok próbálkoztak a választáson csalással”, a közszolgálati tévé inkább gyorsan bevág egy adáshiba feliratot, majd Bangó Margit-klasszikusokkal próbál minket jobb kedvre hangolni.

No, itt ébredtem fel, s úgy éreztem, milyen kár, hogy az álmok nem valósulnak meg. Bár, ha jobban belegondolok, nincs is szükség parlamenti poligráfra, hiszen a szakállas viccből úgyis tudjuk: könnyű felismerni, ha a politikus nem mond igazat. Mozog a szája…