Két fiatal energiát és időt nem sajnálva hozta létre saját kis vállalkozását: kerékpárjuk mögé erősített utánfutó segítségével szállítják házhoz a karácsonyra vásárolt fenyőfákat bárkinek, aki arra felkéri őket.
A beszámolók szerint a megrendelők többsége az egyedülálló hölgyek közül kerül ki. Az alábbi párbeszéd egy elképzelt megrendelő és a megrendelést felvevő képzelt diszpécser között zajlik.
– Jónapot! Lohasztó Lenke vagyok Újpestről. Az újságban láttam, hogy maguk faszállítással foglalkoznak.
– Üdvözlöm asszonyom, így van, ez a fő profilunk: lehet kicsi vagy nagy, jöhet hó vagy fagy, ránk mindig számíthat!
– Ez remek! Nos, a férjem sajnos már benne van a korban, nehezen mozog a dereka, nem bír emelni, de szeretnénk mi is feldobni az ünnepet. Mikor tudnának kijönni?
– Elég sok a megrendelésünk, tudja, tegnap egy idősek otthonában várta őket egy vastag törzsű szépség, ma pedig a Magányos Macák Merengő Klubjában fognak elintézni egy egész udvarra való vöröset.
– Hű a mindenit, ezek a fiúk aztán értik a dolgukat! Na most, a férjemé – khmm – egy kicsit ferde és elég öreges. Összevissza dülöngél.
– Semmi probléma, milyen fajtáról van szó?
– Skandináv gyökerei vannak. Tudja, kevés napfény, állandó hideg, eléggé magának való teremtés, de nagyon sok szeretet és lelkesedés van benne.
– Érdekes, még soha nem hallottam hasonlóról, pedig a fiúk naponta szállítanak ki nordmann fenyőket. Próbálta locsolni?
– Várjunk csak egy pillanatot! Fenyők? Locsolás? Maguk nem faszállítással foglalkoznak?
– Dehogyisnem, fenyőfa-szállítással foglalatoskodunk immáron második éve.
– Ohh… Bocsánat, történt egy kis félreértés, viszonthallásra! Papa, hozd a kabátod, megyünk a patikába a csodabogyókért.
