Vélemény: Tízezer perc

Mint Orbán Viktor az elmúlt három évben, keresztül-kasul az euró­pai utakon. Most viszont szembe is jönnek vele! Dúlt keblű ő is, csak horvátul gajdol. Nehéz tudni, hogy a világgal van baja vagy magával, de taszigál mindenkit, aki az útjába akad. Zavaros, amit mond, de annyi világos, hogy az olajcégét akarja visszakapni.

Pont, mint Orbán Viktor az elmúlt három évben! Csak előtte eddig az unió hajladozott meglepetten, most meg egy böszme horvát salapál, dűt-borít mindent, és semmi sem szent neki.

Mondhatja-e most Orbán Viktor, hogy a horvátoknak nincs joguk az olajcégükre, mikor ők pont úgy érvelnek, ahogy a mi vezérünk szokott? Ha kényes a renoméra, nem mondhatja! De mondhatja-e azt, hogy itt az INA, vigyétek? Nem mondhatja, mert az nagyjából a mi Molunk harmada, tehát nagyon fájna a magyar kasszának, és nem mondhatja, mert eladni is csak mélyen áron alul lehetne most a zágrábi részvényeket, ilyen súlyos politikai terhekkel.

Békülne is Orbán, védené is a Hazát, de az ügynek csak két kimenete lehet: vagy visszaszerzik az INA-t a horvátok, és az nagy veszteség lenne Orbánnak, vagy nem szerzik vissza, és az nagy veszteség lenne nekik. Tipikus konfliktus két nacionalista balkáni politikai rendszer között: vagy az egyik győz, és visz mindent, vagy a másik. Aztán kuss!

Van a világnak olyan része, ahol nem így intézik az ügyeket. Finomabbak, lassabbak, körülményeskednek, de mindenkinek hagynak levegőt. Akkor elégedettek, ha a konfliktusokat megelőzik, vagy ha már nem lehet, jó kompromisszumot kötnek. Ez látszólag csak stílus, pedig nem, maga a lényeg! Ez az erről szóló lecke most egy rossz szomszédságba és egy fél olajvállalatba kerül nekünk!

Megéri?