Vélemény: Tízezer perc

Igaz, ellenfél még nincsen, mert aki kapja, bolond lenne ellene szólni, akitől meg elveszik, bolond lenne megszólalni, hogy nehogy feltűnjön, és beírják a fekete noteszbe. Mire kell, lesz persze ellenfél is, mert kijelölik, ha önként nem jelentkezik a bestéje, de akkor is nyerni fog a Fidesz ebben a háborúban, ha a poklok kapujával kell is megbirkóznia. (Ez már Kossuthnál is képzavar volt, jó lesz így ide is!) Egy ilyen háborúban a támadó félnek csak nyernie lehet.

Képzeljék el, mi történne, ha valaki, amikor a nép a marékkal közibé hajított pénzeket kapkodja össze mohón, égre fordított fenékkel, lökdösődve, szóval az a valaki meg elkezdene szónokolni, hogy lesz még ennek böjtje! Óbégatna, hogy a lószaros utcán guruló tallér hamis, ráadásul hitelből van, meg majd még inflációt is gerjeszt a fedezetlen pénz, szóval ilyen sületlenségeket, istenuccse, jól meg is vernék, hogy ne rontsa már az ünnepet!

Ez ma az ellenzék pozíciója! Észérv nincs az esztelenség ellen, mert azonnal ráragasztják az ellenzőre, hogy a nép ellensége, és nem örül, ha olcsóbb lesz a villany. A következmények elemzése károgás, fintorgás, mert savanyú a szőlő, ráadásul a közüzem tényleg nagyon drága, a fizetésekhez képest.

Orbán ezzel az egyetlen trükkel is megvehetné kilóra a szavaztok többségét, de ő ennél többet akar! Lelkesedést, tüzet és háborút, hogy egy véres csatákkal tarkított, nehéz út végén arathasson diadalt, és takaríthassa el végleg az útból mindazt, amit ma ellenzéknek ismerünk. És valljuk be, olyan nagy kár nem is lenne ezért az ellenzékért, de abba azért jobb nem belegondolni, hogy mi lesz itt, ha derék kollégistáink tényleg egyedül maradnak a pályán! Én nem is gondolok most itt bele, csak félek, hogy úgy lesz.