Fel vagyok háborodva. Másképpen, kikérem magamnak. Még hogy a magyarok csalják a munkát? Pont fordítva.
Mi dolgozunk a legtöbbet a világon. Volt képe valakinek megírni ezt a tanulmányt, amely szerint Európában a franciák mögött nálunk a legrosszabb a munkamorál. Hülyeség. De egy pillanat. Csak elszívok egy cigarettát és folytatom, leugrom a ház elé és jövök is (10 perc szünet…).
Na, hol is tartottam?
Ja, igen, a munkamorál. Elképesztő! A franciákról persze mindent el tudok képzelni, de, hogy mi magyarok csaljuk a melót? Miközben reggeltől estig csak dolgozunk, a bérünk pedig össze sem hasonlítható mondjuk egy osztrák fizetésével. Csoda, ha néha panaszkodunk? Elnézést, de fel kell mennem a Facebookra, a haverom posztolt valami marhaságot, az nem lehet, hogy nem írok rá valamit (7 perc szünet…).
Már itt is vagyok. Komolyan mondom, azon gondolkozom, hogy megkeresem ennek a tanulmánynak a szerzőjét. Mit képzel ez? Hogyan sérthet meg egy teljes országot? Biztos valami karót nyelt német írta. Hát, azok nem normálisak. A főnököm szerint ők aztán tudnak dolgozni. Persze, annyiért mi is tudnánk.
Hú, de éhes lettem. El kellene menni ebédelni. Az írást meg befejezem majd utána. Jövök mindjárt, tényleg (45 perc szünet…).
Most már itt vagyok, csak még egy cigaretta (10 perc szünet…), és egy kávét is jó lenne inni, majd leesem a székről, olyan fáradt vagyok a sok munká-tól (20 perc szünet…). Hát, nem összefutottam egy régi kollégámmal a kávézóban (még 15 perc szünet...)?
Na, itt vagyok végre. Őrület ez a nap! Állandóan a rohanás, kapkodás, az embernek annyi ideje nincsen, hogy egy cikket befejezzen! Komo-lyan, pisilni nem volt időm kimenni egész nap! Micsoda? Hogy már öt óra van? Na jó, akkor én megyek (15 óra szünet…).
