Vélemény: Tízezer perc

Tette ezt egy aljas trükkel megturbózva! Mikor kiírták a pályázatot a trafikokra, egy doboz eladott cigin négy százalék volt az átlagos haszon. A kívülálló amatőrök nyilván ebből számolták az üzleti terveiket, s azt látták, hogy ez bizony sovány kenyér. Aztán az eredményhirdetés után, amikor a csókosok már megszerezték az engedélyt, jött Lázár János, és benyújtott egy törvényjavaslatot, amely tíz százalékra emeli a haszonkulcsot. Így persze már megéri!

A pályázatokat egy erre a célra létrehozott állami vállalathoz kellett benyújtani. Viszont, hogy ki kapjon trafikot, azt a Fidesz választókörzeti elnökei meg az önkormányzatok Fidesz-frakciói döntötték el! Vajon hogy került a titkos pályázat a Fidesz-párttitkárokhoz? Honnan tudták egyáltalán, ki pályázott?

Lehetséges, hogy egy állami cég kiadta nekik? Mint Kádár alatt, amikor mindenben a pártbizottság volt az úr? Vajon mit tudnak még a Fidesz-párttitkárok az államhoz forduló polgárokról? Mindent, mint a régi szép időkben? Melyik ágazatot nyúlják le ugyanígy legközelebb? Vajon a Párt, és az Állam mára újra egy és ugyanaz?

Igen, és a rendszer hibátlanul működik! Létrejött egy, az egész országot lefedő hálózat, amelyben mindenki tudja, hová kell igazodni. Tudják, kitől kell félni, és ki az, akinek a szavai nem pusztán baráti tanácsok. Az uralkodó párt helyi, járási, megyei főnöke mára A Párttitkár lett. Van, aki egyetért, élvezi a hasznát, és támogatja, van, aki félti az állását, családját, előmenetelét, és azért kussol. Förtelmesen ismerős rendszer ez!

Nem azért volt a rendszerváltás, hogy ne így legyen?