Mintha idegen lények lennének - A Kilimandzsáró különleges fái

különleges
PUBLIKÁLÁS: 2024. április 18. 07:30
Afrika legmagasabb szabadon álló hegye, a Kilimandzsáró megmászása során minél magasabbra jut a kihívást kereső kalandor, egyre különlegesebb és egyedibb növényekre csodálkozhat rá. Ezek közül a legfurcsább, szinte nem evilági, robosztus megjelenésű fa az óriás aggófű (Dendronecio kilimanjari), mely mikor leszáll a köd, hátborzongató hangulatot kölcsönöz a tájnak.
Forrás: Autumn Sky Photography/Shutterstock

A hegy egyedülálló ökoszisztémája

A Kilimandzsáró különösen figyelemre méltó az olyan izolált, mutáns vagy ritka fajok gyűjtőhelyeként, melyek szinte sehol máshol nem találhatók meg. Ennek okai a hegy elszigeteltsége és egyedi körülményei, ahol új fajok fejlődhettek ki. Az Egyenlítő és az Indiai-óceán közelsége, valamint a hatalmas magassági ingadozások teszik igazán változatossá, egyedivé és gyönyörűvé a Kilimandzsáró növényvilágát.

Forrás: SpiritArt/Shutterstock

Ezek az idegennek tűnő növények, melyek úgy festenek, mintha egy leégett kaktuszt és egy ananászt kereszteztek volna, eredetileg csak a Kilimandzsárón nőttek 3 ezer méter felett. Miután a szél szétszórta a magjait, átterjedt Kelet-Afrika más, egyenlítői területeire is, de a botanikusok nem tudtak közös álláspontra jutni abban, hogy a különböző populációkat fajként, alfajként vagy fajtaként kellene-e besorolniuk.

Lassan nőnek, sokáig élnek

Ez a növény a Kilimandzsáró félig hivatalos emblémája, amelyet sok túrázó fotóin láthatunk. A fa lassan növekszik, mindössze évi 1-5 centimétert, ezért sok, magasba tornyosuló óriás akár több száz éves is lehet! A szerény éves növekedés ellenére egyes példányok akár 10 méteres magasságot is elérhetnek, a legtöbbjük azonban 2-3 méteres.

Forrás: Rostasedlacek/Shutterstock

A legmagasabb óriások valószínűleg akkor is ott álltak, amikor Hans Meyer 1889-ben elsőként feljutott Kilimandzsáróra.

Követői közül sokan úgy gondolják, hogy az első ember, aki feljutott a Kilimandzsáró tetejére, az 5895 méter magas Uhuru-csúcsra, nagyjából ugyanazt a növényvilágot látta, mint amilyet mostanság ők maguk is láthatnak.

Ezek a csodálatos növények olyan népszerű hegymászó útvonalakon láthatók a Kilimandzsárón, mint a Lemosho, a Machame és a Marangu, 3500 és 4500 méter között. A legjobb hely a megtekintésükre azonban a Barranco-völgy, ahova leereszkedés során juthatnak el a mászók.

Igazi túlélők

Az óriási aggófű őskori növény, amely körülbelül egymillió évvel ezelőtt jelent meg. Az átlagosnál magasabbra növő fák a termetüknél fogva képesek az alacsonyabb növényzet fölé emelkedni, hogy hozzáférjenek a napfényhez, és elkerüljék a hidegebb talajszintű körülményeket. De ez a fafajta ennél sokkal összetettebb és meglepő alkalmazkodási praktikákhoz is folyamodott a túlélés érdekében.

Forrás: CK-TravelPhotos/Shutterstock

Ahhoz, hogy egy ilyen rideg környezetben létezzenek, – magasan a hegyen, a hőmérséklet egyik napról a másikra rendszeresen fagypont alá süllyed –a növények víztárolót alakítottak ki a száruk belsejében. Nedvesebb időszakokban vizet tárol, szárazabb időkben pedig létfontosságú erőforrást biztosít.

A szár mentén elszáradt és elhalt lombozat a növényen marad, létrehozva egy természetes szigetelőréteget. Ez a réteg védi a szárat a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoktól és a fagytól.

Hosszú, vaskos, fás szárú tetején egy nagy levélrózsa található. Ez az egyedülálló levélzet is a zord hegyi környezethez való alkalmazkodás eredménye. Levelei lehetővé teszik a növény számára, hogy túléljék a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat és a korlátozott nedvességet. A csúcsrügy (az elsődleges növekedési pont a növény tetején) biztosítja az új levelek védelmét az időjárás viszontagságaitól. A hőmérséklet csökkenésekor a levelek mozgást végeznek (jobban kinyílnak, kicsit összezáródnak) így csökkentve a hidegnek kitett felületet, minimalizálva a hőveszteséget védik a növény létfontosságú részeit.

Forrás: D.A. Rosenberg/Shutterstock

A lassú növekedés is gyakori vonás a magas tengerszint feletti magasságban élő növényeknél, ahol az erőforrások, például a tápanyagok és a víz gyakran korlátozottak, és az időjárási viszonyok szélsőségesek lehetnek. A növekedési ütem egy módja annak, hogy a növény energiát és erőforrásokat takarítson meg. Hát, nem zseniális?

(Forrás: thomsontreks.com, ultimatekilimanjaro.com, altezza.travel)




Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.