A NASA gombából növesztett házakat telepítene a Holdra és a Marsra

A NASA-nál rengeteg elképesztő projekten dolgoznak az űrkutatás terén, most a gombaépítészet az, amiről szó lesz. Ez a különleges kezdeményezés szépen mutatja, hogy a tudomány és a kreativitás milyen egyedülálló módon képes találkozni, különösen akkor, amikor az űrkutatásban rejlő kihívásokra keresnek megoldásokat.

Űrállomások a filmekben – és a valóság

Rengeteg sci-fit láttunk már, amiben az űrbéli építmények mind üveg, vas vagy fém épületek, tökéletesen megmunkált külsővel, de a való életben nem ilyen egyszerű a dolog: ezeket elutaztatni egy másik bolygóra körülbelül megfizethetetlen lenne. A NASA mérnökei és kutatói azonban találtak egy innovatív megoldást, ami megoldaná a szállítási költségek problémáját.

A Gombaház

Az elképzelés az, hogy a felfedezők előtt egy kis helyet elfoglaló, kompakt épületet küldenének a Marsra vagy a Holdra. A landolás után a szerkezet kicsomagolja magát, és a benne elhelyezett gombatelepekhez vizet ad. A gombák benőnék ezt a szerkezetet, amiből rövid idő alatt kialakulna a végleges struktúra.

A kutatás nem csak a látható gombatestre összpontosít, hanem a gomba számunkra láthatatlan, földalatti részére, a micéliumra is. Ezek a vékony szálak folyamatosan növekedve egy masszív struktúrát hoznak létre.

Hogy a gomba életben maradjon, szüksége van oxigénre és élelemre. Ezt a problémát ciano baktériumok segítségével oldanák meg. Ezek a baktériumok a vízből és szén-dioxidból oxigént és a gombák táplálkozásához szükséges anyagokat állítanának elő.

A szerkezetet egy zárt térben növesztenék, és miután elkészül, hősugárzással pusztítanák el benne az életet. Ez a módszer nemcsak a struktúra megőrzését biztosítaná, hanem garantálná, hogy ne szennyezzük be a Marsot földi mikroorganizmusokkal.

Hogy nézne ki?

"A tervezett épület három rétegű lenne. A külső jégréteg adná a vázat, és a sugárzás ellen is védene. Az alatta lévő rétegben a ciano baktériumok hasznosítanák az olvadékvizet és a jégen átjutó sugárzást. Ez a második réteg biztosítaná a belső micélium-rétegnek az oxigént és a tápanyagot." – írja a toochee.reblog.hu.

Miért a gomba?

Egyrészt azért, mert anyagilag megéri (hiszen a gomba csak ott nőne ki), másrészt a Marson erős a sugárzás, amit az emberi szervezet nem bír ki, de a gomba még hasznosítja is: segíti a növekedésben. Ezek még csak tervek, de mint tudjuk, a NASA nálunk mindig 10 lépéssel előrébb jár. Ti mit gondoltok?

Forrás: toochee.reblog.hu, címlapkép forrása: Shutterstock