A klímaváltozás előrehaladtával lassan elviselhetetlenné kezdenek válni a nyarak a nagyvárosokban. Kutatók, építészek, várostervezők világszerte dolgoznak a városok hűtésére alkalmas módszerek kidolgozásán, a tetőcserepek fehérre festésétől kezdve a fásításon keresztül a párásító berendezések telepítéséig, sőt még légkondicionáló hatású szélpark is szerepel a megoldási kísérletek között.
Szinte új építészeti stílusként is kezdhetjük értelmezni a zöld növényekkel gazdagon borított épületeket, amelyek leghíresebb példái az Stefano Boerri olasz építész nevéhez fűződő függőleges erdők.
A legnagyobb zöld homlokzattal rendelkező épület jelenleg a németországi Düsseldorfban található, az épület pedig nem más, mint a KII (Kö-Bogen 2) iroda- és üzletház. Zöld falait 30 ezer gyertyánsövénnyel ültették be sűrűn, az épület így képes annyi széndioxidot elnyelni, amennyit 80 nagy lombhullató fa.
A zöldítés az épület mikroklímáját is javítja. Megakadályozza, hogy az erős napfényben a homlokzat akár 70 fokra felmelegedjen, és felforrósítsa a környező levegőt. Ez a rengeteg sövény persze folyamatosan növekszik, így bizony ad bőven munkát a kertészeknek, mint ahogy az alábbi kép is mutatja:
A zöld felület ugyanakkor energiaátalakítóként is működik. Egy öntözőrendszer biztosítja a gyertyánsövények számára a szükséges vizet és tápanyagot, maguk a növények pedig a leveleiken keresztül nedvességet juttatnak a levegőbe, ami hűsítő hatást eredményez. A levelek a szén-dioxid mellett megkötik a finom port is és oxigént termelnek.
Forrás: MTI, ubm-development.com
