Magyarország közepén, a Duna mentén található az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, a Gemenci-erdő, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A dunai holtágakkal és szigetekkel tagolt vidéken fűzfa- és nyárfafélék telepedtek meg, cserjeszintje pedig olyan gazdag, hogy az ember számára gyakorlatilag járhatatlan. Így kiváló búvóhelyet biztosít a nagyvadaknak.
Gímszarvasok, rengeteg őz és vaddisznó él a területen, emellett rendszerint jónéhány rétisas, kerecsensólyom, békászó sas és fekete gólya is fészkel errefelé. A szakemberek tudják, merről érdemes megközelítei ezt a területet, így folyamatosan szerveznek ide túrákat, a vízről megközelítve is.
A Szilvásváradon található Szalajka-völgy a Bükk-vidéken kirándulók számára az egyik legjobban kiépített terület. A völgyben fut a Szalajka-patak, melynek egyik forrása (Szalajka-forrás) egy rövid szakaszon a bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre, a másik (Szikla-forrás) pedig egy sziklahasadékból fakad. A völgy leghíresebb természeti csodája a 17 méter hosszú, lépcsőzetes Fátyol-vízesés.
A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, 100 éve pedig tenyésztik is a pisztrángokat a völgyben. A források fölött, 850–900 méter magasan helyezkedik el az az őserdő, amelyet már a 19. század elején kivontak a gazdálkodás alól, így azóta az ember közvetlenül nem avatkozik a fejlődésébe.
Meredek sziklafalak között, egy szurdokban zubog az Öreg-Bakonyban eredő Cuha-patak, mellette pedig egy 1896-ból származó vasútvonal fut, melynek hegyvidéki szakaszát vadregényes alagutak és völgyhidak tagolják. A Cuha-völgye népszerű kirándulóhely a turisták és a sziklamászók körében is.
A patakban védett halfajok, mellette ritka növényfajok találnak menedéket. Többnyire bükkösök, szurdokerdők, tölgyesek ölelik körbe a patak medrét, de Zirc irányában például égerligetek szegélyezik a vizet.
Közvetlen a Balaton partjáról indul a Badacsony lejtője, mely előbb szelíd lankákon vezeti a kirándulót, majd egyre meredekebbé válik. A hegy oldalában hangulatos szőlőskertek kúsznak fel, a hegytetőhöz közeledve pedig bazaltsziklák bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
A tölgyesekkel benőtt hegyen védett hollófajok költenek, a sziklarepedésekben fali gyíkok bújnak meg. A túra egyik különlegessége, hogy útközben megkóstolhatjuk a badacsonyi bort, bár ezt érdemes inkább lefelé jövet megtenni.
Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése, így a körülötte lévő erdő levegője olyan tiszta, hogy légúti megbetegedések gyógyítására is ajánlják. A mészköves területen több forrás is akad, és a mészkőnek köszönhetően karsztos jelenségek, például víznyelők és kisebb barlangok is előfordulnak. A község magaslati fekvése a bükkösök megjelenésének kedvez.
A gyertyános-bükkösökben megfigyelhetők a kőrisek, juharok, szilek és kisebb foltokban a telepített erdei-, luc- és vörösfenyők. Növényritkaságok is nőnek errefelé, mint például a kockás liliom vagy a turbánliliom; és a szokásos nagyvadak – a szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon – mellett találkozhatunk rókákkal, sünökkel, menyétekkel, mókusokkal, cickányokkal, pelékkel és denevérekkel is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.