A legtöbb ilyen állítás gyakran mindenféle bizonyíték, háttéradat nélkül kerül a napvilágra, s mivel a tálalásuk meggyőző, könnyű bedőlni nekik. De csak akkor, ha nem vagyunk elég szkeptikusak, s nem ellenőrizzük azok valóságtartalmát, eredetét. Nem mindegy az sem, kitől származnak ezek, kinek milyen érdeke, előnye származhat az egyes nézetek terjesztéséből. Azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb táplálékunk esetében valóban igaz, hogy nem mindenki számára kedvező, amennyiben például táplálékallergia, -érzékenység vagy más betegség, egyéb elváltozás miatt problémákat okoz az illetőnek. Mindig egyénileg szükséges dönteni arról, hogy mi a jó nekünk, nem feltétlenül kérdéses hitelességű posztok, kommentek, álhírek alapján. Lássuk az utóbbi időszak gyakori és hangzatos kijelentéseit és azok rövid cáfolatát!
Sokan úgy vélik, hogy az embereknek nincs is valójában szükségük a tejre és a tejtermékekre. Emögött gyakran az a gondolat áll, hogy miután a gyermek már nem csecsemő, és nem szorul az anyatejre, már nem természetes, hogy tejet igyon, ráadásul olyat, ami egy másik állattól származik. Egyrészt, a szoptatás is tarthat hosszabban, mint az általános javasolt fél év, sőt, nem ritka, hogy egyéves koron túl is kapnak anyatejet is a gyermekek. Persze azt már nem kizárólagos táplálás céljából, hanem kiegészítésként, komfort jelleggel.
Erről is sok a vita, de kanyarodjunk vissza a tehén és más állatok tejéhez! Többezer éves hagyománya van annak, hogy az emberek a csecsemőkoron túl is tejet isznak, illetve tejtermékeket fogyasztanak, ami így nem tekinthető új szokásnak. Ezen idő alatt az emberi szervezet is adaptálódott a tej tápanyagainak megemésztéséhez, és a tej így valóban alapélelmiszerré vált. Más kérdés, hogy természetesen ma már sokkal fejlettebb, modernebb eszközökkel, de így egyben higiénikusabb, ellenőrzöttebb körülmények között jutunk hozzá a tejhez, ami jelentősen csökkentette a tejjel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kockázatot is, ami a nyers tej ivásából származna.
Sokan azért ódzkodnak a tejfogyasztástól, mert félnek attól, hogy a tehéntejet „telepumpálták" olyan hormonokkal, amelyeket a tehenek azért kapnak, hogy gyorsabban növekedjenek és több tejet adjanak. A lefejt tej nyomokban tartalmaz természetesen előforduló szteroid hormonokat, például ösztrogéneket, de ez a mennyiség elenyésző ahhoz képest, amit az emberi szervezet maga is előállít, így a hatásuk is ehhez mérhető. A szarvasmarhák növekedésihormon-tartalmú injekciózásának gyakorlatát ráadásul már régen, 1999-ben állat-egészségügyi és állatjóléti okokból betiltották Európában. Így emiatt már nem kell aggódnunk.
Gyakori kritika a tejjel kapcsolatban, hogy tele van antibiotikumokkal, és amikor tejet iszunk, ezeket az antibiotikumokat is magunkhoz vesszük. Az antibiotikumokat azonban a beteg tehenek kezelésére használják a gazdaságokban, s ilyen esetekben az érintett tehenet úgymond kivonják a forgalomból, nem hasznosítják a tejét eladási céllal addig, amíg a tehén meg nem gyógyult és az antibiotikum ki nem tisztult a szervezetéből. A tehenészetekből begyűjtött tej minden esetben antibiotikum-vizsgálaton is keresztül megy, mielőtt a forgalomba kerülne.
A tejfogyasztás egyik előnye a fehérjetartalma mellett a benne található kalcium, amely a tejben annak egyéb összetevői (laktóz, D-vitamin) révén a szervezet számára jól hasznosítható, könnyen felszívódó formában van jelen. Ettől függetlenül sok támadás éri a tejet, hogy valójában nem is alkalmas a kalciumszükséglet (jelentős részének) fedezésére, sőt, egyenesen fokozza a csonttörés kockázatát, nemhogy segítene a csontritkulás megelőzésében. Ilyenkor többnyire az az érv is elhangzik, hogy a növényi kalciumforrások is alkalmasak lennének erre a feladatra, így szükségtelen tejet fogyasztanunk a kalcium miatt.
Ha csupán az adatokat nézzük, akkor a tápanyagtáblázatra pillantva valóban könnyű lenne azt gondolni, hogy a jelentős kalciumtartalmú növényi táplálékaink alkalmasak a kalciumszükségletünk fedezésére és így általuk is erős csontokra, fogakra tehetünk szert. A problémát az okozza, hogy sajnos az olajos magvakban található rostok, illetve a fitinsavak, valamint az egyes zöldségfélékben (spenót, sóska, rebarbara) nagyobb mennyiségben megtalálható oxálsavak éppen ellenkezőleg, a kalcium hasznosulása ellen hatnak. Ettől még lehet ezeket is fogyasztani, de nem feltétlenül várhatjuk tőlük azt, ami miatt a tejet elhagynánk.
A növényi alapú tejalternatívák, vagyis a növényi italok népszerűsége jelentősen megnőtt az utóbbi években. Ma már igen széles a kínálat, elsősorban gabonákból, hüvelyesekből, olajos magvakból készülhetnek ezek az italok, illetve a tejtermékek helyettesítői (sajt, joghurt, tejszín) is. Az ízesítésük is igen változatos, a natúrabb ízek kedvelői mellett az édesszájúak is megtalálják a nekik szimpatikus termékeket. Joggal merül fel a kérdés, vajon tényleg jó alternatívát jelentenek-e ezek a tehéntej (és a tejtermékek) helyettesítésére. Állag, kinézet és felhasználási mód tekintetében ezek megfelelők, ha íz szempontjából nem is mindig hozzák a tehéntej jellemzőit.
Fontosabb azonban, hogy tápanyagok szempontjából ugyan megközelítik, de nem tökéletesen hozzák a növényi italok a tejre jellemző arányokat. Az ízesített, édesített növényi tejek esetében nagyobb lehet a szénhidrát-, cukortartalom, ami különösen cukorbetegek, inzulinrezisztenciások számára fontos információ. A nem dúsított növényi tejek többek között a kalcium-, vastartalom tekintetében maradnak el a tejhez képest, illetve növényi jellegükből adódóan B12-vitamint sem tartalmaznak (dúsítás nélkül). A lényeg, hogy nem feltétlenül lehet a növényi italoktól tápérték tekintetében ugyanazt várni, mint a tejtől, de élvezeti értékük ettől még fontos, mivel változatos étrendet tudunk általuk kialakítani. Mindig olvassuk el a termékek összetevőit is, hogy ne érjenek meglepetések és tisztában legyünk a tényekkel.
Abban az esetben, ha ihatunk (mert nem szenvedünk tejfehérje-allergiában) és iszunk tejet, akkor törekedjünk arra, hogy hazai tejet, tejtermékeket válasszunk! Ezzel a bolygóért is teszünk, hiszen jelentősen csökkenthetjük a szállításból származó környezeti terhelést. Ha pedig bármely okból mellőzzük a tejet, tejtermékeket, a kalciummal és egyéb ásványi anyagokkal, vitaminokkal dúsított növényi italokat és termékeket részesítsük előnyben a kiegyensúlyozott, vegyes étrend keretében. Csontjaink egészsége érdekében mellőzzük a dohányzást, a gyakori, nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, és mozogjunk rendszeresen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.