Száraz lábbal a tengeren: 4 tengeri híd, felszíni átjáró Európában

A Rügen híd, Németország leghosszabb hídja

Hol? Stralsund városa és a Rügen-szigetek között, a Balti-tenger felett

A Rügen-szigetek Németország legnagyobb és egyben legzöldebb szigetcsoportja a Balti-tengeren. A legnagyobb híd itt egyértelműen a 60 ezer fős Stralsundot a szigetekkel összekötő 4100 méter hosszú Rügen híd (Rügenbrücke), amely 2831 méteren át a Strelasund-laguna felett fut, és 2007-ben nyerte el végleges formáját – jelenleg Németország leghosszabb hídjának számít.

Stralsund elsősorban a bestiális tengeri szörnyeket is felvonultató akváriumáról híres, de hangulatos történelmi belvárosa 2002 óta a Világörökség része. Először a német újraegyesítés után kezdték el a Stralsund felől megközelíthető Rügen-szigetek infrastruktúráját fejleszteni, hogy a 70 ezer lelket számláló szigetcsoportból igazi turistaparadicsom legyen, amely az egész országból, sőt, egész Európából vonzza a látogatókat.

Azok, akik nemcsak a forró, mediterrán éghajlatú tengerpartot kedvelik, de a hűvös romantikát is vonzónak találják, egészen biztosan jól érzik majd magukat Stralsundban és Rügen négy városának bármelyikében – Bergenben, Garzban, Putbusban és Sassnitzban –, ahogy a köréjük csoportosuló hangulatos falvakban is.

Érdekesség, hogy a régió hangulatos pihenőhelyekben gazdag, ahol a bátrak a 13-15 Celsius fokos tengerben is több helyen megmártózhatnak. A stralsundiak és a rügeniek számára egész nyáron természetes a fürdőzés, de a turisták inkább az augusztus végét, szeptember elejét választják, ha szeretnének megmártózni a vízben. A fő látnivaló errefelé a fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított vagy homokos partvidék, melynek 570 kilométer hosszú partvonalát fjordos öblök teszik még vonzóbbá. Ne lepődjünk meg az éttermek kínálatán: kifejezetten népszerű eledelnek számít errefelé a cápauszonyleves és a Bismarck szendvics, de különféle hering- és tonhal alapú finomságok is bőséggel akadnak a helyiek étlapjain.

Az Öresund híd, Nyugat-Európa és Skandinávia összekötője

Hol? Koppenhágán át Helsingørig, Malmőn át Göteborgig, Kalmarig és Karlskronáig, a Balti-tengert és az Északi-tengert összekötő Öresund tengerszoros felett

Ha szóba kerülnek a kombinált közúti-vasúti hidak, érdemes egy pillantást vetni Európa leghosszabb ilyen közúti-vasúti hídjára is, amely Koppenhágát Malmővel, de tágabb értelemben Közép- és Nyugat-Európát Skandináviával köti össze. Az Öresund tengerszoros felett futó Öresund hídon halad keresztül ugyanis az E20-as európai főútvonal, míg maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méter hosszan.

A dán oldalon a Koppenhágai repülőtértől a városon át Helsingørig juthatunk el, míg a svéd oldalon Malmőn át Göteborgig, Kalmarig és Karlskronáig utazhatunk. Az átkelő járművek 95 százaléka személyautó, és ma már sok az ingázó ezek között a települések között, de a nyaralók, pihenők száma is jelentősen nőtt az elmúlt 20 évben, mióta a hidat átadták.

A Krími híd, Európa leghosszabb hídja a kikötő mellett, amit mindenki magának akart

Hol? A Kercsi-szorosban, a Krím-félsziget és az orosz Krasznodari határterület között, a Fekete-tenger felett

A Fekete-tenger felett futó, 18,1 kilométer hosszú Krími hidat – eredeti nevén: Krimszkij moszt – 2018-ban adták át, a vasúti forgalom másfél évvel később indult meg. A régió legfontosabb közúti és vasúti hídja évente 13 milliós utasforgalommal büszkélkedhet. Bár viszonylag friss projekt, a Kercsi-szoros hídjának terve már Adolf Hitler fejében is megszületett, hogy felgyorsítsa a Harmadik Birodalom észak-kaukázusi invázióját. Egy évre rá, 1944-ben a Szovjetunió igyekezett hidat felhúzni a frissen felszabadított Krím-félszigethez, de a zajló jég aztán hónapokon belül tönkretette a hídkezdeményt. Hosszú időre fel is adták a helyi döntéshozók a terveket, és komppal oldották meg a két terület összekötését.

Maga a 157 ezres nagyváros, Kercs a Krím-félsziget keleti végében, a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szoros partján húzódik. A történelem során a törököktől kezdve az oroszokon és a német Harmadik Birodalmon át a Szovjetunióig sokan akarták maguknak a fontos kikötővárost, amely jelenleg Ukrajna része. Máig áll itt piramis alakú ókori szarkofág, ahol – a magyar turista számára érdekes – szkíta csavart aranygyűrűt is találtak, de találunk boszporuszi festészeti emlékeket, 14. századi török erődöt, cári kurgánt, vagyis halomsírt is, emellett pedig a Szovjetunió jellegzetes tömbházai is feltűnnek.

A Fehmarnsund híd, amelynek mentén páratlanul gazdag az élővilág

Hol? Großenbrode és a Fehmar-sziget között, a Balti-tengeren

A Fehmarn-sziget Rügen és Usedom után Németország harmadik legnagyobb szigete a Balti-tengeren. Közel 13 ezren lakják, de jelen formájában csak 2003. január elseje óta létezik, amikor a sziget összes korábbi önkormányzatának egyesülésével létrejött az egységes Fehmarn városa. Kevesen tudják, hogy bár a sziget meglehetősen északon fekszik, és ezért a hőmérő higanyszála nyáron is 15 fok körül marad, mégis többször megválasztották Fehmarnt Németország legnaposabb városának, amelynek köszönhetően a turisták is szívesen látogatják.

És hogy mi teszi vonzóvá a szigetet? A páratlan gazdagságú flóra és fauna, a nyulak és a rókák mellett megfigyelhető rengeteg – több mint 100 féle – vízimadár. Aki tehát erre jár, feltétlenül látogasson el a Wallnau-i vízimadár rezervátumba. A Balti-tenger szigetének nyugati partján fekvő mintegy 300 hektáros területet 1975-ben hozták létre a vándormadarak költő- és védőhelyeként.

A Fehmarn-szigetet egy kombinált közúti és vasúti híd köti össze a szárazfölddel, Großenbrode közelében. Bár már az 1910-es években is tervezték a híd építését, végül csak 1963-ban épült meg a Fehmarnsund híd, vagyis Fehmarnsundbrücke, a hozzá tartozó kompkikötővel együtt, hogy az élénk kereskedelmi kapcsolatban álló Hamburg és Koppenhága között minél gyorsabb legyen a közlekedés.

A híd a körülbelül 1300 méter széles Fehmarnsundot öleli át, amelyet mindkét oldalon 963 méterre szűkítenek a rámpák, vagyis közel egy kilométer hosszú és 21 méter széles hídról beszélhetünk. Érdekesség, hogy a Fehmarn-sziget csupán 18 kilométerre fekszik a dán Lolland szigettől, és noha a távolság leküzdésére korábban hidat terveztek, végül úgy néz ki, hogy alagút épül: az ún. Fehmarnbelt-kapcsolat a balti-tengeri Fehmarnbelt tengerszoros alatt fut majd. Ha elkészül, az alagút egy órával csökkenti majd a pillanatnyilag 4-5 órás menetidőt Hamburg és Koppenhága között közúton, és két órával lesz rövidebb a közlekedés vasúton.

A cikk megjelenését a Német Idegenforgalmi Hivatal támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.