Sziklába vájt barlanglakások hazánkban Kisamerikától Budafokig

Budafok
PUBLIKÁLÁS: 2021. szeptember 27. 09:19
A puha sziklába vájt, egykori otthonok ma különleges látványosságnak számítanak, pedig hajdanán nehéz sorsok tanúi voltak. A 19. században, sőt, még a 20. században is sokan folyamodtak ehhez a lakhatási formához, melyben a szegénység tragikus meghatározottsága a kreativitás új utakat nyitó lehetőségeivel találkozott. Összeállításunkban ezekre a helyszínekre pillantunk be. 

Budafoki barlanggócok

Budafok Dunára néző domboldala ma kertes házas övezet, a 19. századtól a 20. század közepéig viszont még barlanglakások tűzdelték, melyeket bányászok, kőfaragók, szőlőművesek mélyítettek a mészkősziklába, később falakat építve hozzájuk kiegészítésként. Az 1830-as években már közel 700 ember lakott a területen, melyet gyakorlatilag megteltnek lehetett nyilvánítani. Mivel azonban több barlang beomlott, a következő generációk már új építési technikához folyamodtak. Egy körülbelül két méter mély, téglalap alakú mélyedést vájtak, és ebből kiindulva alakították ki a lakásokat, úgynevezett barlanggócot hozva létre.

A helyiségeket véglegesen az 1960-as évek közepén számolták fel, többségüket feltöltötték, betömték, nem egyszer veszélyes hulladékkal. Utolsó lakója halála után, 1970-ben a Veréb utca 4. szám alatt nyílt meg a Budafoki Barlanglakás Emlékmúzeum. Az itt található barlanggóc a volt tulajdonos egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival, használati tárgyaival és albérlőinek lakrészével együtt. Az Emlékmúzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható, bővebb információk az intézmény honlapján olvashatók.

Barlanglakás-skanzen Egerszalókon

A barlanglakások igazi gyűjtőhelyét a Bükkalján találjuk Egertől egészen Miskolcig, ezen belül is a legismertebbek Eger környékén összpontosulnak. A Bükkalján ma nem kevesebb mint 18 barlanglakásos település ismert, a könnyen megmunkálható riolittufa megkönnyítette az építkezők dolgát.

Egerszalók déli határában, a Sáfrány utcában találjuk a korhűen felújított, szabadtéri skanzenként látogatható barlanglakásokat. A 19. század közepén 33 otthon volt itt, és némelyiket még a '60-as években is lakták. Mint a skanzen honlapján olvasható, a barlanglakás-komplexum ma többek között népi bemutató helyiségeknek, kézműves mühelyeknek, borbemutató teremnek, jurtatábornak, interaktív mesebarlangnak és egy 3D-s barlangmozinak biztosít teret.

A barlanglakásokat tárlatvezetővel együtt lehet megnézni, a látogatói jegy ára felnőtteknek 800, nyugdíjasoknak 600, gyerekeknek pedig 500 forint. Bővebb információk a múzeum honlapján olvashatók.

Noszvaji barlanglakások

Egerszalóktól északkeletre találjuk Noszvajt, melynek délkeleti peremén, a Pocem néven ismert falurészben, a Honvéd utcában sorakoznak a feltehetően szintén a 19. században vájt pinceházak. Noszvajon 1935-ben a lakosság 20%-a élt pinceházakban, 1958-ban pedig hetven barlanglakásban éltek családok, de még a '90-es években is lehetett találkozni itt lakókkal.

Végül '95-ben a barlanglakások egy művészeti egyesület gondozásába kerültek, és területükön ma rendszeresen tartanak különböző programokat. A lakások előzetes bejelentkezéssel látogathatók, a jegyár felnőtteknek 500 forint, a kezdvezményes jegy pedig 300 forintba kerül – olvasható Noszvaj turisztikai oldalán. A művésztelep aktuális programjai a Farkaskő Egyesület Facebook-oldalán találhatók.

A szomolyai tájház

Szomolyán tájházat alakítottak ki az egyik barlanglakásból. Itt 1983-ig élt egy család, a kiköltözésük után pedig az önkormányzat tulajdonába került a ház. A bútorzat a környékbeli barlanglakásokból származik, és hűen mutatja be az itt élők dolgos, meglehetősen egyhangú mindennapjait. A bútorok mellett különböző használati tárgyakat is bőséggel láthatunk, melyek nemcsak a barlanglakások, hanem a Bükkalján élők mindennapi életvitelét jellemezték. Bővebb információk Szomolya község weboldalán találhatók.

A szomolyai tájház tornáca Forrás: szomolya.eu/tajhaz

Kisamerika

A cserépfalui barlangnegyedet a 20. század elejének gazdasági világválsága szülte. Ebben az időben sokan vándoroltak ki Amerikába, de ez az út nem mindenki előtt állt nyitva. A legszegényebbek csak a falu széléig jutottak: Kisamerikába vándoroltak, ahogyan gúnyosan nevezni kezdték a helyet.

A Berezdi sétány déli végén látható barlanglakások az 1920-as években készültek, amelyekhez a hagyományos parasztházakkal szegélyezett Berezdalja utcából egy táblával jelzett kis ösvényen juthatunk fel. Az üregekbe nem lehet bemenni, a domb szélén futó tanösvényről viszont különleges látványt nyújt az üregekkel tarkított domboldal – olvasható a cserepfalu.kornyeke.hu oldalán. A szomszédos Cserépváralján pedig egy barlanglakás-tájház is várja a látogatókat, amelyet még 1987-ben alakítottak ki.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.