A Modern Városok Program keretében épülő Wenckheim turista- és kerékpárút egy szakasza a Békéscsabához tartozó Erzsébethegyen vagy Jaminán található bányatavak mellet fut, most pedig madárlest és komplex pihenőhelyet alakítottak itt ki pumpaponttal. A madárles öt méter magas és a bányatavak élővilágának megfigyelésében nyújt segítséget - olvasható Szarvas Péternek, a város polgármesterének Facebook-oldalán.
A békéscsabai Jamina (Erzsébethely) déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Suck és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig 1908-ban.
A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere,
megközelíti a 100 hektárt. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz.
A terület elnevezése az ide háromszáz éve betelepített szlovák lakosoknak köszönhető,
akik jaminának nevezték a vályogvető gödröket. Ezt a nevet aztán megörökölte a szőlőskertekből később településrésszé fejlődő terület, olyannyira, hogy azt legtöbben ma is az eredeti szlovák ragadványnevével illetik a hivatalos Erzsébethely elnevezés helyett.
A 19. század végére a vályogvető árkok lassan bányagödrökké szélesedtek és mélyültek, mivel a terület az égetett tégla készítéséhez kiváló minőségű agyagot rejtett, amelynek gyártásával 1869-ben már próbálkoztak. 1891-ben iparszerűen is megindult a termelés, a terület fő ipari funkcióját azóta is az agyagbányászat jelenti, de a 20. század második felének gépesített fejtései után visszamaradó 2 és 45 hektár közti méretű bányatavak mára komoly rekreációs értékké váltak - olvasható a visitbekescsaba.hu-n.
Mint a beol.hu cikkéből kiderül, a békéscsabai értéktárba nemrég bekerült tavak környékén időről időre felbukkannak, telepeket alkotva fészkelnek és költenek értékes, akár fokozottan védett madarak, mint például a bakcsó. De vannak nagy kócsagok és vörös gémek, valamint a sekély területeken szikes pusztákra jellemző gulipánok és gólyatöcsök is, az emlősök közül pedig a szintén fokozottan védett vidrák szoktak itt felbukkanni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.