Nálunk még kevésbé elterjedt műfaj, de külföldön se szeri se száma az úgynevezett immerzív kiállításoknak, amelyek népszerű képzőművészek munkásságát mutatják be audiovizuális eszközökkel, azt az illúziót keltve, mintha a néző belépne a festménybe. Ezeken a kiállításokon egy darab eredeti festményt sem lehet találni, helyette audio eszközökkel kísért, hatalmas felületekre vetített animációk keltik életre az alkotó világát.
Immerzív Monet-élmények Nápolytól Torontóig
A Claude Monet: The Immersive Experience, (Az immerzív élmény) című kiállítás már megjárta Brüsszelt, Barcelonát és Torinót is, jelenleg Nápolyban látható. A szemet kápráztató élmény középpontjában egy 35 perces fényvetítés áll, amely a művész 300 festményét és vázlatát mutatja be digitális eszközökkel, valamint Monet giverney-i otthonát.
A látogatók egy 10 perces virtuális valóság utazást is tehetnek egy festményben, és olyan helyekre is eljuthatnak a VR-szemüvegen keresztül, amelyeket Monet élete során meglátogatott, például Londonba és Hollandiába.
Egy másik hasonló kiállítás, a Monet by the Water (Monet a víznél) című, több mint 250 festményre épített egy egyórás audiovizuális műsort, amelyet egy ötemeletes cirkuszi sátorban, 8 méter magas vetítővásznakon láthat a közönség. A Ricardo Dotta által készített immerzív kiállítás idén decemberben nyílik San Franciscóban, és a tervek szerint Minneapolisban, Atlantában, Seattle-ben, Miamiban, Denverben, St. Louis-ban és Philadelphiában, majd Dotta hazájában, Brazíliában is bemutatkozik majd.
A jelenleg Torontóban látható Beyond Monet (Monet-n túl) tárlat 400 festményből, köztük A napkelte impressziójából, a Szénakazalokból és a Liliomokból állított össze egy 36 perces műsort, amelyet nem kevesebb mint 50 000 négyzetméteren vetítenek.
Na de mit szólna mindehhez Monet?
Hogy ezek a kiállítások mennyire torzítják el a művészről alkotott képünket, arról megoszlanak a vélemények. Mindenesetre ismert tény, hogy Monet-nak volt egy víziója egy teremről, amit festett vízililiomai borítanak be. "A vízililiomok a falak teljes hosszában beborítanák a belső teret, a végtelen egész illúzióját keltve, mint egy vizes, horizont és part nélküli felszín" – írta elképzeléséről Monet egy műkritikusnak, 1909-ben.
A Frenchly-nek adott interjújában Ricardo Dotta azt mondta, a festménynek effajta feldolgozása hű a festő elképzeléseihez: "Monet alapvetően az immerzív élmény úttörője volt. Bele akarta helyezni az embereket csodálatos művészetébe. Mi valahol az ő munkáját folytatjuk".
