Varázslatos hazai túraútvonalak, ahol akár filmet is forgathatnánk

Túrázzon a Gaja-patak mentén!

A Bakonyban található Római-fürdő vízesés szurdokvölgyét a Gaja-patak mentén fedezhetjük fel. Ahány fotós, annyiféle arca van ennek a sziklafalak között megbúvó vidéknek. Több irányból is megközelíthető, például Jásd felől az Országos Kéktúra vonalán vagy Bakonynána irányából. A 4,5 kilométer hosszú út egy régi fűrészmalom mellett is elhalad, amit vendégházzá alakítottak, aztán az út a Gaja-patak feletti hegyoldalban folytatódik, és onnan ér el a vízesés előtti tisztásig – olvasható a Csodahelyek.hu oldalán.

Nem messze a vízeséstől, úgy 20-30 percre egy tisztásra bukkanhatunk, ahol megpihenhetünk, szalonnát süthetünk és piknikezhetünk is. A túlpartra egy fahídon kelhetünk át – innen a patak mentén vezet a körülbelül 2 kilométer hosszú túraútvonal végig a szurdokvölgyben. Útközben érdemes megnézni a Savanyú Jóska-barlangot és a Szerelem-forrást is.

Szögligeten találják hazánk legnagyobb várbeli tereplépcsőjét

Szádvár középkori erődítményének romjai az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határában, a Várhegy tetején találhatók. Ez a vidék hosszú ideig egy lehangoló romterület volt, még kirándulás céljából sem igazán érte meg erre jönni. Egészen addig, amíg 2006-ban meg nem alakult a Szádvárért Baráti Kör, akik fogták magukat és éjt nappallá téve dolgozni nem kezdtek a terület szakszerű átformálásán.

Idén május végén adták hírül a Facebook-oldalukon, hogy átadták az ICOMOS-díjjal kitüntetett, megújult szögligeti Szádvár felújított részét. A romterületen új kilátópontokat, gyilokjárót, biztonságos látogatói útvonalakat, padokat, piknikpontokat, információs táblákat és az ország legnagyobb várbeli tereplépcsőjét is átadták a kirándulóknak.

A romok a Nemzeti Várprogram keretében, a Baráti Kör tagjainak segítségével váltak látogatóbarát kirándulóhellyé, így mostantól a térség kulturális és turisztikai kínálatának sorát bővíti, kimondottan a bakancsos turisták igényeit szolgálva. De a leglátványosabb része tagadhatatlanul az a gyilokjáró, ami a 8-12 méter magasan fennmaradt, hatalmas sziklatömbök közé beékelt keleti és északi várfal falkoronáját teszi bejárhatóvá.

Sződliget, ahol egy mesebeli tavat is találnak

A sződligeti horgásztó már önmagában is lehetne filmes helyszín, hiszen Mesetónak is szokták hívni azok, akik rendszeresen ide járnak horgászni vagy a csendet élvezve megpihenni. A mai mesebeli tónak azonban egyáltalán nem mesés az eredete. A régi sződligeti szeszgyár kubikgödreit kötötték össze egykor, így alakult ki a Dunakanyar egyik legszebb tava. Mivel remek helyen fekszik, és gondosan rendben tartják a környezetét, ezért még ma is őrzi virágkora szépségét.

A tó körüli élet azonban akkor pezsgett igazán, amikor 1949-ben megalakult a Sporthorgász Egyesület. Az ide érkező horgászok és pihenésre vágyók ma már csendesebben vigadnak, az apró nádfedeles horgászkunyhók, az előttük várakozó régi padok, a tóba nyúló félszigetek, a ringó csónakok és a kacsák hápogása tagadhatatlanul filmes helyszínné emeli a táj szépségét.