Csobánc várától Karintia kalandos szurdokáig - Vadregényes útvonalak a nyárra

Ha a Csobánc felé vennénk az irányt, akkor az Országos Kéktúra 13. túraútvonalát kell választanunk, Badacsonytördemictől Szentbékkálláig. A túra leírása szerint az utat a badacsonytördemici vasútállomáson ajánlott kezdeni, ahol bélyegzőpontot is találunk, utána pedig a házak között a Zöldfa utcán elindulva tudunk felsétálni a hegyre. Ahogy egyre feljebb jutunk, a Rodostó utcán lyukadunk ki, ami meredeken fut felfelé a Badacsony oldalában. Szőlőskertek és présházak mellett folytatódik, és ha visszanézünk az utcáról, láthatjuk a Szent György-hegyet, a távolban pedig Tapolca is feltűnik. Idővel aztán szembe találjuk magunkat a terméskőből kirakott Bujdosók lépcsőjével.

A lépcsősor 464 lépcsőfoka, a leírások szerint 1935-ben épült és II. Rákóczi Ferenc Rodostói éveit idézi fel. Nem könnyű megmászni a lépcsőfokokat a Badacsony platójáig, de a kiépített pihenők azért segítenek visszanyerni az erőnlétet. A helyszíneket a kuruc kor nevezetes személyeiről nevezték el; felfelé haladva ebben a sorrendben: Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsanna, Csáky Krisztina, Mikes Kelemen, és legfelül a Czinka Panna pihenőhely. Az út további része már nem a lépcsőkön folyatódik, hanem kitér oldalra és szép kilátópontokat ejt útba, majd a fennsíkon elér a Ranolder-keresztig és a Badacsony legmagasabb pontján található Kisfaludy kilátóhoz.

A keresztet, a világjáró hírében álló Ranolder János veszprémi püspök építtette, miután hazaért egy nagy utazásról. A történetek úgy tartják, hogy a kereszt legnagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méter magasan lévő sziklapárkányra. A helyiek szerint a kereszt megóvja a lent nyújtózkodó szőlőültetvényeket – olvasható a Kektura.click.hu oldalon.

A Badacsonyról a Kőkapu sziklaszorosán keresztül és a szőlők között átvágva érünk el a Gulács lábához, aminek a jelzések szerint, csak a válláig kell felkapaszkodni. Innen lefelé kell venni az irányt, Káptalantótiba. A faluból a Csobánc utcán haladva érhetünk ki, és ha pár száz méter után lekanyarodunk az aszfaltútról balra, akkor már megpillanthatjuk a Csobánc várának romjait. Egyre keskenyedik felfelé az út és egyre fogy a tanúhegy növényzete; a romokig végül egy szakadozott ösvényen jutunk el.

Ha a Kéktúra útvonalát követve tovább megyünk Mindszentkállára, majd a Kőtengert útbaejtve Szentbékkállára, akkor a hivatalos adatok szerint 25,3 kilométert teszünk meg 1040 méter emelkedővel.

Júliustól a Garnitzenklamm is bejárható

Karintia déli részén, a Karni-Alpokban, Hermagortól nem messze található a Garnitzenklamm szurdok, amire a helyiek rendkívül büszkék. A képeket elnézve, van is okuk rá. A 4,5 kilométer hosszú szurdok ugyanis erdős túraútvonalakat, sziklás akadálypályákat, mennydörgő vízeséseket, smaragdzöld öblöket, színváltó sziklaalakzatokat, ritka, védett növényeket és évmilliók alatt létrejött cseppköveket rejt; látványos és izgalmas útvonal azoknak, akik a kalandot keresik egy túra során.

A szurdokot a Garnitzenbach folyó vájta ki a történelem folyamán, és négy különböző nehézségű szakaszon járható be. Érdekessége, hogy jóval kevesebb tereptárgyat, pallót és járdát találni itt, így természetközelibb az élmény. Viszont a bejárására még egy kicsit várni kell, mivel a szurdok hivatalos honlapja szerint a terület 14 fahídja közül az első számú híd csúnyán megsérült az elmúlt hónapokban, így a szakemberek még az újraépítésén dolgoznak. A Garnitzenklamm várhatóan júliusban nyit újra, és továbbra is fizetős ez a túraútvonal: felnőtteknek 5,3 euró, gyerekeknek pedig 2 euró a belépődíj.

Forrás: Kirandulastippek.hu; Kektura.blog.hu