Zajlik a regéci vár felújítása: a reneszánsz palota van soron

Magyarország
PUBLIKÁLÁS: 2020. július 02. 11:08

Meseszép környezetben magasodik a regéci vár, amely 700 éven keresztül állt ellen legendákat táplálva a történelem viharainak és amely a Magyar Nemzeti Múzeum régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe. Most állítják helyre ugyanis a Középső vár keleti részét és a 16. század közepén és második felében épült, emeletes reneszánsz palotát.

Regéci vár Civertan/wikipedia

Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt húzódó, beomlott, nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül, ugyancsak ontva a köveket, írja a múzeum, honlapján.

A regéci vár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Hernád völgyétől keletre magasodó Zempléni-hegység nyugati részén, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el.

A vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik, de a helyreállítási munkálatok nagyobb léptékben 2015-től folyamatosak. Az első nagy rekonstrukciós ütem során a Felsővár tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és konzerválása elkészült, a vár előtt fogadóépület, Regéc településen belül pedig látogatóközpont épült.

Jelenleg, a második helyreállítási ütemben a Középső vár keleti részén dolgoznak, melynek során újjáépül egy, a 16. század közepén és második felében épült, emeletes reneszánsz palota.

A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre. Mátyás király uralkodásáig többnyire királyi kézben volt, de Nagy Lajos király is többször időzött a vár falai közt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta az ún. Felső, a Középső és az Alsó várat.

A 16-17. században a Középső vár területére reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek. A regéci vár az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak. A Szapolyai, Serédy, Alaghy, Mágochy, Esterházy családok után végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.

A régészeti feltárás a keleti palotaépület déli részén folyik.

Itt az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el.

A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték. Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti falszoros feltöltődését, a későbbiekben az várudvar korábbi építési korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum szakemberei.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.