Történetek és legendák a Ráckevei Duna-ág és környékéről

A honfoglaló magyarság fejedelmi szálláshelyeként e vidéken őrzött nagy állatállományra utal Lórév – hazánk egyetlen szerb többségű településének - neve. Itt voltak ugyanis ideális átkelési viszonyok a ménesek Duna túlsó partjára történő átszállítására.

A Lórév-Adony kompátkelő közelében az ártéri erdőben egy mesterséges dombon magasodik a Zichy kápolna, melyet Zichy Ödön emlékére emeltek. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik alakját árulás vádja miatt végezték ki ezen a helyen, emlékére épült 1858-59-ben ez a neogótikus stílusú épület.

A kápolna látogatható, kulcsát a révnél kell elkérni.

Dömsödön, a Kis-Duna partján található az a hatalmas tölgyfa, amelynek lombja árnyékában vetette a költő papírra 'Piroslik mára fákon a levél' című csodálatos költeményét.

A Délegyháza Község címerében is megtalálható, 1999. óta helyi védettséget is élvező vadkörtefa a nép hagyománya szerint a tatárjárás idejében e a fának elődjének árnyékában verte fel sátrát Batu kán és itt ülve hozta meg az elítélt magyar rabok halálos ítéletét. A hagyomány szerint a kivégzett rabokat gúlába rakták, mivel akkoriban "felfelé" temetkeztek. A régi temetőt "Taligás dombnak" nevezték el, amely ma is megtalálható a településen. Elbeszélések szerint a talaj itt a mai napig üregesen kong a korábbi temetkezések miatt.

Ráckeve legnagyobb szigetének nevét számos legenda övezi. Az egyik szerint az Angyali-sziget állítólag onnan kapta a nevét, hogy amikor Mátyás király elhajózott mellette – mert ez a vidék volt a vadászterülete - , így kiáltott fel: „Ez egy angyali hely!"
Van olyan változat is, ami szerint Mátyás nemcsak vadászni járt erre a kis szigetre, hanem szeretőivel is itt találkozott. Ilyenkor „angyali" örömök vártak rá.
Más legendák szerint a tatárok, vagy a törökök elől ide bújva menekült meg a város lakossága, amit „angyali" csodának tartottak.

Érdemes kenut, vagy kishajót bérelni és a tucatnyi kisebb-nagyobb szigetet az olykor vadregényes és zegzugos víziútvonalon felfedezni. Találkozhatunk napozó teknősökkel, szímpompás tavirózsákkal, hattyú-, és réce családokkal, szürke gémekkel, a legfigyelmesebb evezők pedig akár azokra a helyszínekre is ráismerhetnek a Ráckevei Duna-ág dunaharaszti vagy dömsödi szakaszán, amelyek természetes díszletül szolgáltak a Tüskevár c. film jelentős részéhez.

Mindezek mellé szeretettel invitálunk egy kis kvízjátékra is: https://www.kisdunamente.hu/friss/kvizjatek/63538/

Ha pedig virtuális felfedezőtúrára indulnál, ide kattints!
https://www.kisdunamente.hu/friss/