Húsvét a világ körül – de mire figyeljünk itthon?

menü
PUBLIKÁLÁS: 2018. március 29. 12:57
A karácsony után a második legnagyobb ünnepünk a húsvét, ami rendesen feladja a táplálkozási leckét élelmiszerhigiénia, tudatosság, illetve mértékletesség terén. Cserében azonban a hagyományok követésével igazi családi ünnep is egyben, bár országonként némileg eltérő játékok, szokások és étkek övezik. Ami általában közös mindenhol, az a bárány és a tojás.

A farsangi mulatságok profán szórakozásai után, túl egy csendesebb, önmagunkba mélyedő, kinek-kinek lelki-testi-szellemi böjttel tarkított időszak után ismét alkalmunk nyílik a gasztronómiai örömökre és a vallási hagyományokban, valamint a népszokásokban bővelkedő húsvéti ünneplésre.

A család gondolkodásmódjától függetlenül mind a keresztény, mind a más ideák iránt elkötelezetteknek is hasznos lehet, ha a tavaszi fáradtsággal megküzdve hosszabb-rövidebb időre, vagy éppen csak a hosszú hétvége erejéig az étrendjüket is átállítják ünnepi üzemmódba.

Boldog nyulat kívánunk! Forrás: Flickr.com

Csak módjával törjük a meg a húshagyást!

Tényleg érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a hús-vét, a vallásos célzatú böjt után nem tanácsos hirtelen és nagy dózisban megajándékozni testünket a húsvéti menü nem éppen gyomorkímélő étkeivel. Kövessük a hagyományokat, de mindezeket finomhangoljuk a család egyes tagjainak egészségi állapotához, esetlegesen követett (orvosilag indokolt, dietetikus által részletezett) diétájához!

A sós lében főzött, zsíros sonkát, a csípős tormát, a harsogó, de esetenként kellemetlen utóhatással bíró (böfögtető, mondjuk ki) retket, a finomliszttel készülő kalácsot, és a minden formában és mennyiségben az asztalra kerülő tojást tartalmazó menü egyes elemeit könnyebb részleteiben módosítani, mint teljes körűen felhagyni minden megszokott és jól ismert hagyománnyal.

A böjt mértékletes megtörése

Nagycsütörtökön együnk spenóttal készült ételeket (főzelék, krémleves, leves, saláta, rétes, de még palacsintatöltelék is válhat belőle); nagypénteken húst még ne falatozzunk, ellenben a tojást és a halat már feltálalhatjuk; nagyszombaton estig a napközbeni kalács töri meg böjtöt (a gyerekek, idősek, várandós, szoptató nők, betegek ez alól mentesülhetnek); majd este terítékre kerülhet a sonka, a tojás sok-sok friss zöldségekkel; húsvétvasárnap pedig a sült bárányon a sor; míg végül húsvéthétfőn már teljes lehet a repertoár: sonka, tojás, retek, aprósütemények és a locsolóknak a versért, rímekért cserébe némi alkoholos nedű (bor) is dukál (persze csak 18 év felett).


Gasztrotippek a rosszulléttől mentes húsvéti menühöz

A teljesség igénye nélkül következzen néhány alapvető jótanács a problémamentes lakomához.

Együnk mértékkel! Forrás: Flickr.com

A húsvéti étkek esetében a (hazánkban sajnos népbetegségnek számító és a halálozási statisztikáinkat nem éppen javító) szív-ér rendszeri betegségben (elsősorban a magas vérnyomásban, ill. emelkedett koleszterin-, trigliceridszintben) szenvedők egy kicsit félreteszik a szívbarát étrendjüket, hiszen a sós vízben főtt, nem éppen könnyed sonka esetében nehezebb a nátriumszegénység betartása. Mivel a só mennyiségét a megfelelő ízek elérése érdekében egy bizonyos pont alá nem csökkenthetjük, ezért elsősorban arra törekedjünk, hogy a látható zsírt csökkentsük, vagyis a bőrt és a zsíros részt vágjuk le a már kész sonkáról!

Ne vigyük túlzásba a napi sonkaadagot sem, elégedjünk meg mondjuk csak egy étkezésre való sonkamennyiséggel! Emlékezzünk ugyanis a pár éve nagy port kavart kolbászmizériára, amely a feldolgozott, füstölt, pácolt húskészítmények (felvágottak) rendszeres, napi szintű fogyasztását hozta összefüggésbe a bélrendszeri daganatok fokozott kockázatával a kutatások tükrében.

Ne ijedjünk meg, nem leszünk rákosak egy pár napos húsvétolástól, ellenben a maradékok tekintetében is figyeljünk a mértékletességre, ne csak sonkán éljünk a következő napokban, hetekben! Ha nem tartjuk nagy véteknek, az egészségünk érdekében a szív-ér rendszeri érintettség esetén ne sertés, hanem inkább szárnyasokból készült sonkával ünnepeljünk és az egyéb, füstölt, pácolt étkekkel (szalonna, kolbász, szalámi) is bánjunk módjával!

A sonka mellé evett friss, nyers zöldségekkel (retek, paprika, paradicsom, hagyma, saláta) viszont sokat tehetünk a kockázatcsökkentés érdekében, hát még, ha a kalácsot és az egyéb aprósüteményeket is megpróbálnánk részben teljes kiőrlésű liszttel és kevesebb cukorral elkészíteni. A nagymamáknak adott a feladat, így még az alakjukra kényes családtagok is könnyebb szívvel ülik majd körbe az ünnepi asztalt.

Ha meg is akarja enni őket, csak természetes színezőt használjon, mint mondjuk a hagymahéj Forrás: Flickr.com

A tojás mint az új élet szimbóluma egyértelműen elengedhetetlen a húsvéti menüről. A tojásfehérje-allergiásokat kivéve mindenki ehet belőle, bár a mértékre egészséges vérzsírszintek mellett is érdemes azért odafigyelni. Hetente 3-6 darab tojás javasolt az általános táplálkozási irányelvek szerint (egy magasabb, edzettebb egyénnek akár kicsivel több is beleférhet), ami simán összejöhet akár egy lazább húsvéti hétvége alatt is. A darabszámba nem csak az egészben megevett, hanem az ételkészítéshez felhasznált mennyiséget is hozzá kell számítani.

A koleszterin esetében már némileg megdőlt az a nézet, hogy szigorúan kellene figyelni az étrendünkben található milligrammokat, hiszen nem egyedül az étrendi koleszterinmenyiség befolyásolja a laborleleten olvasható értéket, de azért a mértéket itt is jó tartani (ld. fenti darabszám), és kerüljük az állati eredetű zsírokat is (éljenek viszont a finomítatlan növényi olajok). Ami jelen esetben fontosabb, hogy nyersen a szalmonellaveszély miatt ne együnk, igyunk tojást (például likőrként), ellenben alaposan főzzük, süssük meg a tojásos ételeket! A nyers, ép tojás a hűtőben (lehetőleg a saját dobozában) tárolva 3 hétig áll el, a főtt tojás pedig legfeljebb egy hétig. A főtt tojás amúgy hűtés nélkül csak 2 óráig tartható el következmények nélkül. Ha például a sonkás tálra szánjuk, és nem dekor célokra, akkor kihűlést követően tegyük hamar a hűtőbe!

Gusztusos zöldségtál is kerülhet az asztalra a sonka mellé Forrás: Flickr.com

Szintén nélkülözhetetlen húsvéti kellék a friss, reszelt torma és a harsogó retek, ezek illóolajai azonban kellemetlen görcsöket okozhatnak az epebetegeknek és a refluxra hajlamosaknak, így ők vagy készüljenek fel a megfelelő, orvos által is javasolt készítményekkel, vagy fájó szívvel, de hagyják el ezeket a kiegészítőket.

Egy jól sikerült locsolkodó kör végére a rímekért piros tojást bezsebelő urak igencsak megittasod(hat)nak, főleg vidéken, ahol még élénkebben él ez a hagyomány. Jó, ha nem éhgyomorra látnak neki ezért a lányos házak látogatásának, s a felkínált alkohol mellé minden esetben egy pohár vizet is elfogyasztanak. A vendéglátóknak is éppen ezért a víz mellé készüljenek alkoholmentes italokkal is a májbetegeknek, hasnyálmirigy-gyulladással küzdő vagy éppen autóval, motorral érkező uraknak!

Külföldi szokások – mini körkép

Szerte a világon számos húsvéti szokás egyezik a mieinkkel: a tojás és a bárány a vezető szimbólumok, menüpontok közé tartozik.

A Bilby hasonlít a nyúlhoz, de mégsem az. Hacsak nem az íze! Forrás: Flickr.com

Érdekesség azonban, hogy az ausztrál gyerekek csoki nyúllal nem igen találkoznak, tekintve, hogy kontinensükön a nyúl nem őshonos, s éppenséggel kifejezetten kártékony állatnak számít. Nyúlfigura helyett nekik inkább a nyúlszerűen hosszú fülű bandikut, avagy bilby hozza a tojásokat és a csokifigurák is ezt az állatkát mintázzák.

A tojásvadászat a legtöbb országban a gyerekek kedvelt játéka, míg a locsolkodás viszonylag kevés helyen elterjedt, ellenben Lengyelországban akár az utcán is a nyakunkba zúdulhat a helyiek szeretete a vizes hordóból, már ha nőként járunk arra.

Az olaszok a galamb formájú püspökkenyérrel, a Colombával ünnepelnek, ami a békét jelképezi. A rómaiak fiatal, 25-30 nappal a születése után levágott bárányt sütnek rozmaringgal, fokhagymával, olívával, gyöngyhagymával ízesítve, újburgonya- és articsókakörettel tálalva.

Ilyen díszes is lehet az olaszok húsvéti colombája Forrás: Flickr.com

A bárány a németeknél is visszaköszön, bárány alakú torta formájában is. A klasszikus, sonkás, csülkös, krumplisalátás, főtt tojásos menü mellé a klasszikusnak számító sör mellett tojás- és mandulalikőrt is szívesen iszogatnak.

A britek Simnel-tortájának 12 marcipángolyó díszítése az apostolokra utal. Aki már unná a kalácsot, annak jó hír, hogy náluk a húshagyókedd palacsintasütési versennyel telik, egy korábbi legendára utalva, miszerint egy asszony annyira belefeledkezett a palacsintasütésbe, hogy a serpenyővel a kezében rohant a templomba, nehogy lekésse a misét.

A tenger melletti népeknél a sonka helyett a helyi étkek a megszokottak, ez a svédeknél a sózott heringgel és hagymával lerakott, tejszínnel sütött burgonya képében jelenik meg.

Így néz ki a Simnel-torta Forrás: Flickr.com

Kicsit délebbre utazva a görög asszonyok báránybelsőségből főzött, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással, citrommal ízesített pikáns levest, a magiricát főzik. Majd nyárson sült báránnyal vagy kiskecskével folytatják az étkezést.

Természetesen ez is csak egy szűk merítés volt a világ sokféle színes húsvéti menüjéből, amelyben egy-egy utazásunk során mi magunk is részesedhetünk. Együnk, igyunk finomakat, bármerre járunk, de azért gondoljunk a másnapra is! Lehetőleg előzzük meg!

Cikkünk szerzője Schmidt Judit, dietetikus.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.