Péntek este leállnak a nemzetközi járatok az erbíli repülőtéren

Helyi idő szerint pénteken 18.00 órától leállnak a nemzetközi repülőjáratok az erbíli repülőtéren, az észak-iraki, autonóm Kurdisztán székhelyén - olvasható az MTI hírei között a repülőtér igazgatójának közleménye alapján.

Talar Fáik Száleh tájékoztatása szerint a nemzetközi légi forgalom felfüggesztéséről a bagdadi kormány döntött. Azt egyelőre nem tudni, hogy a döntés érinti-e a másik kurdisztáni nemzetközi repülőteret Szulejmaníjában. Mindkét repülőtér az iraki központi légi közlekedési hatóság ellenőrzése alatt áll. Száleh elmondta, hogy diplomáciai képviseletek és nemzetközi vállalatok egész sora működik Erbílben, és a repülőteret az ENSZ is használja szíriai segélyszállítmányok célba juttatásához, így a bagdadi döntés sokakat kellemetlenül fog érinteni.

Bagdad a hét eleji függetlenségi népszavazás után felszólította a kurdokat, hogy adják át az erbíli és a szulejmaníjai repülőtér irányítását, vagy a központi kormányzat három nap múlva leállítja a légi közlekedést. Törökország szerdán bejelentette, hogy felfüggeszti légi forgalmát az iraki kurd régióval. Szintén leállítja járatait az egyiptomi és a jordániai nemzeti légitársaság, a FlyDubai az Egyesült Arab Emírségekből és a libanoni Middle East Airlines is.

Bagdad a repülőjáratok leállításával egy időben azt is bejelentette hogy Törökország arról értesítette az iraki kormányt, hogy a jövőben csakis Bagdaddal hajlandó kőolajexportról tárgyalni, Erbíllel nem.

Az észak-iraki Kurdisztánban és a kurdok ellenőrzése alatt álló környező területeken hétfőn tartottak függetlenségi népszavazást, amelyet a bagdadi kormány alkotmánysértőnek tekint. A referendumon a helyi hatóságok szerint a választásra jogosultak mintegy háromnegyede vett részt, és több mint 90 százalékuk Kurdisztán függetlenné válására szavazott. A referendumot a környező országok, Törökország és Irán is bíráltak. Ankara és Teherán is attól tart ugyanis, hogy az észak-iraki Kurdisztán önállósodása felbátoríthatja a területükön élő kurd szeparatistákat.

A kurdok képezik az egyik legnagyobb olyan nemzeti kisebbséget a világon, amely nem rendelkezik saját állammal; lélekszámuk 30 és 45 millió közé tehető. Az iráni népek közé sorolható kurdok többsége az Irak északi, Törökország délkeleti, Irán nyugati és Szíria keleti részén elterülő úgynevett Nagy-Kurdisztán elnevezésű tájegységen él. Törökországban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet több mint 30 éve harcol az ottani kurdok nagyobb önállóságáért.