
A müncheni, hivatalos nevén Franz Josef Strauss Nemzetközi Repülőtér Németország második legforgalmasabb repülőtere a frankfurti után. Az 1992-ben megnyílt repteret 2003-ban bővítették a kettes terminállal, de az utasforgalom évről-évre akkorára nőtt, hogy az utóbbi években már időszerűvé vált egy újabb hatalmas terminálépület megépítése. Az alapkőletételtől a legutolsó simításokig négy év alatt 900 millió eurót költöttek - a költségek 40 százalékát a Lufthansa, a többit a müncheni repülőtér állta - , ráadásul mindezt a tervezett büdzsé- és időhatáron belül. (Ezt egyébként a megnyitón Marcus Söder fejlesztési miniszter is kiemelte, amikor finoman a Berlin mellett épülő új schönefeldi repülőteret hozta fel ellenpéldaként, amelyet 2006 óta építenek, egyre drágábban, átadását pedig rendszeresen tologatják - legutóbb például 2017 második felére ígérték.)
Így aztán teljesen érthető, hogy a müncheni szatellit terminál megnyitását tetőtérből lelógó légtornászok szédítő látványával és 1900 meghívott vendéggel ünnepelték. A müncheni repteret április 26-tól a kettes terminál eddigi 25 millió utasa mellett így újabb 11 millió utas használhatja évente, ezzel pedig München hivatalosan is bekerült a világ legnagyobb légi csomópontjai közé.
A terminált 20 napig 2800 próbautassal tesztelték, amely során minden utaskezelési folyamatot szimuláltak. Megnézték például, hogy az utasok hogyan tudnak tájékozódni az épületen belül, eljutnak-e gond nélkül a kívánt célra, és, hogy könnyedén teljesíthető-e a be- és az átszállás a megadott időintervallumon belül. Azt pedig külön figyelték, hogy az utasok hogyan igazodnak ki az épületen belüli tájékoztató táblákon.
A terminálnak nincs külön bejárata és nincs kapcsolata a közösségi közlekedésessel, innen a szatellit elnevezés, vagyis mindössze egy földalatti kisvasúttal lehet elérni. Ha úgy vesszük ez az első középpályás repülőtere Németországnak, amely a korábbi terminál és a repülőgép-parkolóhelyek közé épült. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az utas- és csomagfelvételi rendszer továbbra is a kettes terminálon történik, de a biztonsági és útlevél ellenőrzés után az utasok már egy földalatti vasúton juthatnak el a szatellit épületbe. A négy kocsiból álló kisvasút kétpercenként jár, és egy perc alatt teszi meg az utat a régi kettes és az új terminál között.
Ezt a szatellit terminált már tényleg a jövő igényeire szabták, nemcsak a világ legfejlettebb, de legzöldebb terminálépületei közé került. A tervek szerint az egyes és a kettes terminálhoz képest a szatellit működésének önmagában 40 százalékkal lesz kisebb a szénlábnyoma. Az épülethez kapcsolt 27 utashídról például az utasok közvetlen a repülőgépbe szállhatnak be, vagyis a legtöbb esetben nem kell busztranszfert használniuk. Az utashidak folyosóinak szellőztetését is egy olyan környezetbarát technológiai rendszerrel látták el, amely nyáron hűtött, télen fűtött friss levegőt képes pumpálni a gépekbe a csatlakozást követően. Persze a korábban említett földalatti vasutat sem csak a gyorsaságáért illik szeretni, hanem pl. a káros szén-dioxid kibocsátással járó közlekedés kiváltásért is.
Aztán ott van az a slendrián fordításban csak klíma-puffernek nevezett tér, amely egy négy és fél méter széles szakaszt jelent a terminál két hosszabbik oldalát borító üveghomlokzat mögött. Ide ékelték be a három szint között mozgó lifteket, a lényege pedig a teás termoszhoz hasonló dupla üvegfalú hőszigetelés. Ugyanakkor az épület külső üveghomlokzatát egy olyan speciális réteggel vonták be, amely a napfényt átengedi, de nem engedi könnyen felmelegedni a mögötte lévő pufferteret. És bár a hatalmas üvegfalak miatt a terminál egésze világos, a 17 ezer darabból álló, ledes világítórendszer is környezetbarát módon takarékoskodik az energiájával. A fényviszonyokhoz alkalmazkodva változtatja erősségét: ha süt a nap, a lámpák elhalványulnak, ha beborul az ég, akkor erősebben világítanak.
A Müncheni Repülőtér a Lufthansa bázis repülőtere, számunkra már csak azért is fontos, mert Budapestről ide közlekednek a közvetlen Lufthansa járatok. Ezeket és a Star Alliance szövetség 28 légitársaságának repülőjáratait a Terminal 2 fogadja, a régebbi Terminál 1 pedig minden olyan légicég járatait, amelyek nem tagjai ennek a szövetségnek. Az új szatellit terminál központi részén ezért öt, összesen 4000 négyzetméter alapterületű Lufthansa várót is kialakítottak. A legfelső szinten például egy több mint 1000 négyzetméter területű várót szereltek fel hálószobákkal, dolgozószobákkal, bárral, fürdőszobákkal és külön szivar szobával, amit az első osztály utasai használhatnak. Az étteremben pedig a büféasztal mellett akár à la carte is rendelhetnek ételeket.
A Lufthansa Senator státuszú és az üzleti osztály utasainak váróit már az épület nem schengeni tagállamokból érkezők részére kialakított szintjén helyezik el. Mindkettőt faltól falig tartó ablakokkal látták el, így a büféből beszerzett Leberkäse-t és burgonyasalátát már a guruló gépek panorámájában elmélyülve fogyaszthatják. Akik azonban szívesebben vezetnék le alkohollal a repülési izgalmakat, azoknak egy külön bárban a bármixer kever valami élénkítő kávékülönlegességet vagy egy nyugtató koktélt.
Az üzleti várók bisztró részén is számtalan, konnektorral felszerelt széket, hatalmas foteleket, és több elkülönített kapszulaszerű, zárható dolgozó helyiséget helyeztek el - így itt tényleg csak az nem tud dolgozni, aki nem akar. De külön helyiséget alakítottak ki tévézésre, újságolvasásra, és szintén egy leválasztott területet arra, hogy az utasok a nyugágyszerű fekhelyeken egy buja növényzetű fali poszteren elmerengve ereszthessenek le néhány órára.
T2 Szatellit terminál számmisztikusoknak
A terminál területe 125 ezer négyzetméter, ami nagyjából akkora, mint 17 focipálya egymás mellett.
A Lufthansának vannak a legcsendesebb gépei
A Lufthansa elnyerte a reptéri zajszennyezés csökkentésére létrejött Community Roundtable önkéntes szervezet legcsendesebb légitársaságot jutalmazó díját
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.