Fedezze fel Kassát tízezer lépésben!

Kassa
PUBLIKÁLÁS: 2015. november 17. 08:49
Egy napra, de akár egy délutánra is érdemes átugrani Kassára. A felfedező túra nem igényel alapos előkészületeket, hiszen a magyar határtól alig húsz kilométert kell megtenni, és ha beesteledik, nem kell feltétlenül az ottani hotelekben álomra szenderülni - annál is inkább, mert ezek viszonylag drágák, és csak szolid kényelmet nyújtanak. Tízezer lépés Kassán vendégszerzőnkkel.

A kassai dóm, azaz a Szent Erzsébet főszékesegyház még a magyar történelemben kevéssé jártas látogatónak is fogalom. Zarándokhely, ahol vezénylő fejedelmünk Rákóczi Ferenc és családtagjainak hamvai nyugszanak. No, de akkor mi ez a katedrálisból kihallatszó dübörgő kemény rock és üdvrivalgás? - tettük fel a kérdést magunknak az elmúlt hét közepén, amikor megérkeztünk a városba.

Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter

Petróleum lámpa a székesegyházban

Az emblematikus főtéren magasodó templom előtt csoportosuló tömeg, és a néha megnyíló kapun kiszűrődő zene hangjai választ adtak erre: az Omega együttes koncertjét élvezik a szerencsés bejutottak. A rendkívüli esti oratórium ugyanis meglepően sok helybelit csábított az ódon falak közé: vagy másfél ezer kassai énekelte teli torokból a már klasszikusnak számító Omega slágereket: a Tízezer lépést, a Petróleum lámpát, és persze a ráadásnak szánt Gyöngyhajú lányt. Az oltár előtt Kóbor János ugrált, mögötte tekintélyes kórus, a templom főhajójában pedig zöld, piros és kék lézerfények cikáztak. A helybeliek dübörgő tapssal köszönték meg a valóban páratlan koncertet – amely egyébként a Rákóczi emlékhét záróeseménye is volt.

Így visszatekintve az is érdekes, hogy másfél ezren áldoztak 28 eurót egy jegyért – és legalább ennyien kiszorultak a koncertről – idősek és fiatalok egyaránt. érdekes ez, hiszen a hivatalos statisztikák szerint a 240 ezres városban mindössze 6 (!) ezren vallják magukat magyarnak... Ez mindenféle irredenta nézet nélkül is roppant szomorú, hiszen a magyar történelem és kultúra egyik emblematikus városáról van szó. Tinódi Lantos Sebestyén, II. Rákóczi Ferenc, Déryné és Márai Sándor városáról – de itt született többek között Gerstner Béla, a Korinthoszi-csatorna tervezője, és Komlós Aladár is.

Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter

Láthatatlan pataktól az orsó alakú főtérig

A Kassán keresztülfolyó Csermely-patak szinte észrevehetetlen, mert a látogató többnyire a furcsa, orsó alakú főtér környékét barangolja be - itt találhatók ugyanis a város főbb nevezetességei. A történelmi városmagot körülvevő, a szocializmus „szőnyegbombázásának" tekinthető, borzalmas lakótelepek érthetően senkit sem érdekelnek. A kötelező startpozíció a téren egy csokorban levő katedrális (Szent Erzsébet Székesegyház,) a mellette levő Szent Mihály-kápolna, amely valójában temetőkápolna volt, az Orbán-torony és a XV. században épült városháza. A katedrális számunkra érthetően fontos hely, hiszen 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezredeskapitány, társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő.

A főtéren egyébként teljesen szabadon lehet téblábolni, mert autók ide nem hajthatnak be, és bár a sínek most is megvannak, villamos nem közlekedik. Így nyugodtan megszemlélhetők a felvidéki nagyváros pompás polgári házai, nemesi palotái és templomai - a gótikától az eklektikáig. A tér központjában áll a Kassai Nemzeti Színház, amelyben 1833. február 15-én a magyar nemzeti dráma, Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját tartották. Itt lépett színpadra Déryné és a magyar színjátszás legendás alakjai közül Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia és Páger Antal is.

Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter

Már nem hallani magyar szót

Mindennek ma már csak nosztalgikus jelentősége van, hiszen Kassán nem hallani magyar szót. A főtéren működő több tucatnyi kávéház és étterem közül – gyorsan hozzáteszem mindegyik színvonalas és viszonylag olcsó! – mindössze kettőben találtunk magyar étlapot. Magyarul tudó felszolgálót azonban kétnapos barangolásunk során sehol sem. Az egykori Megay cukrászdában kinagyított és magyar feliratos archív képeken az egykori Fő-utcza életképei köszönnek vissza; és ha máshol nem, itt megérinti az embert a századforduló polgári Kassájának levegője.

A zarándokok második számú célpontja a Rodostó-ház, amely a főtértől kőhajításra áll, s amely Rákóczi egykori, törökországi lakóházának pontos mása. Múzeummal, kávézóval, és persze életnagyságú szoborral - ahonnan soha nem hiányoznak a koszorúk és virágok.

Aki bédekkerrel a kezében alaposabb kutatásba fog, hamar felfedezi a Fekete Sas vendégfogadóból átlényegült csendőrkaszárnyát - ahol 1852-ben és 1853-ban Tompa Mihály raboskodott -, vagy az egykori vármegyeházát, amely 1779-ben Langer bécsi építész tervei szerint épült. De a Lőcsei-házat is gyorsan megtalálja, amelyben egykor Tinódi Lantos Sebestyén pengette hangszerét.

Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter
Fotó: Szakonyi Péter

Butikhotelekké alakuló paloták

A város fejlődése egyébként az elmúlt években ismét lendületet vett – a kelet-szlovákiai ipar megerősödése láthatóan kedvezően hatott Kassa lakóinak életszínvonalára is. Éttermek, kávézók nyíltak, a kis főtéri üzletek mellett – és közvetlen közelében – bevásárló központokat adtak át, az egykori palotákban pedig hamarosan butikhotelek nyílnak. Ott jártunkkor még az utolsó simításokat végezték a Nemzeti Színházzal szemben levő Slavia Hotel szecessziós épületén, amely kétségtelenül a város legtrendibb hotelje lesz – már csak azért is, mert a Fő tér közepén helyezkedik el. De a városháza mögötti utcában, a Hilton lánchoz tartozó Doubletree Hotel sem rossz választás. Az épület – amely egykor bizonyára irodáknak vagy munkásszállónak adott otthont – a hagyományos Hilton színvonalat próbálja elérni, több, kevesebb sikerrel.

Becsekkoláskor például a Doubletree hotelekben világszerte hagyománynak számító forró cookie-t kap az idegen. Éttermét (Olive Tree) a város egyik legjobb helyének minősítik az utazási honlapok - és ez jól fedi a valóságot. Az pedig már más szlovák – vagy mondjuk inkább csehszlovák! – örökség, hogy a hétköznapokon kínált üzleti ebéd elfogyasztására fél(!) órás intervallumot szabnak meg. Igaz, a svédasztalos ebéd csak 9,90 euróba kerül. El lehet képzelni, milyen komoly sportteljesítmény itt ebédelni.

Cikkünk szerzője Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.