
Egy átlagosnak induló júniusi napon tragédia rázta meg Izrael partjait, újra ráirányítva a figyelmet a Földközi-tenger rejtelmes mélységeire. A 40 éves Barak Tzach, miközben épp a haderai Olga Beach hűs vizében úszott – figyelmen kívül hagyva a hatóságok figyelmeztetéseit – cápatámadás áldozata lett. Cikkünkben utánajárunk, valós veszély-e egy cápatámadás a Földközi-tengeren.
Barak Tzach utolsó szavai, melyeket a szemtanúk sosem felejtenek el, a pánikba esett kiáltás volt: „Megharapott, megharapott!”, mielőtt az állat a mélybe rántotta volna. A Földközi-tenger, melyet oly sokan a gondtalan nyaralás, a kristálytiszta vizű öblök és a biztonságos strandok szinonimájaként ismernek, tartogathat meglepetéseket.
Bár az ehhez hasonló tragédiák rendkívül ritkák – 1940 óta Tzach az első halálos áldozat az izraeli partokon –, a friss eset felkavarta a nyugalmat, és jogos kérdéseket vetett fel: vajon mennyire vagyunk biztonságban, és valóban ott leselkednek ránk a ragadozók a mediterrán vizekben?
Amikor cápákról beszélünk, azonnal a hollywoodi thrillerek rémisztő képei ugranak be: hatalmas, vérszomjas ragadozók, amelyek célzottan vadásznak az emberre. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A Földközi-tenger valóban otthont ad cápáknak, sőt, akár 47 különböző fajt is dokumentáltak már. A jó hír az, hogy ezek többsége ártalmatlan az emberre nézve.
A népszerű nyaralóhelyeken, mint Horvátország, Görögország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország partjainál a cápatámadások esélye statisztikailag elhanyagolható. Gondoljunk csak bele: sokkal nagyobb eséllyel ér minket baleset biciklizés közben vagy méhcsípés miatt, mint hogy cápa támadjon ránk a Földközi-tenger vizeiben.
Például Horvátországban az elmúlt évtizedekben csupán néhány esetet jegyeztek fel, de ezek is rendkívül ritkák voltak, és a legtöbbjük nem végződött halállal. Görögországban pedig jellemzően kisebb, az emberre nem veszélyes fajokkal találkozhatunk. Olaszországban ugyan több támadás történt, mint a többi országban, de az úszás még így is biztonságosnak számít.
Persze nem árt, ha tisztában vagyunk azokkal a cápafajokkal, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek ránk. A „top 3” a nagy fehér cápa, a tigriscápa és a bika cápa. Ezek a fajok tehetők felelőssé a legtöbb támadásért világszerte. Jó hír, hogy a tigriscápa és a bika cápa alig-alig fordul elő a Földközi-tengerben. Ha igen, akkor is inkább a nyílt vizeken, nem a part közelében.
A nagy fehér cápa viszont igen, ráadásul a Földközi-tengerben élnek a legnagyobbak, akár a 6 méteres példányok sem ritkák! De aggodalomra semmi ok: az ő számuk is erősen megfogyatkozott, és bár időnként felbukkannak, rendkívül ritka, hogy emberekkel találkozzanak. Valójában sokkal valószínűbb, hogy egy delfinnel úszunk együtt, mint egy fehér cápával.
A Földközi-tengerben ezen kívül él még az óceáni fehérfoltú cápa, a feketeuszonyú cápa, a kékcápa és a pörölycápa is. Ezek szintén lehetnek veszélyesek, de sokkal ritkábban támadnak emberre, és a legtöbbjük inkább a nyílt, mély vizeket kedveli.
A cápák nem tekintenek minket zsákmánynak. Az emberi test nem illeszkedik a cápák étrendjéhez, vastag csontjainkat nem tudják megemészteni. Ők sokkal inkább fókára, halakra vagy más tengeri élőlényekre specializálódtak. Gondoljunk csak egy kutyára, ami kap egy falatot valamiből, aminek a textúrája vagy az íze nem az étrendje része. Valószínűleg kiköpi, és nem próbálkozik újra. Valami hasonló történik a cápákkal is az emberi test esetében.
A legtöbb cápatámadás, ahogy azt a szakértők is hangsúlyozzák, egyfajta „tesztharapás”. A cápa kíváncsi, vagy tévedésből harap belénk, például amikor a zavaros vízben összetéveszti az embert egy fókával vagy egy nagyobb hallal. Gyakran előfordul, hogy egyetlen harapás után elúszik, felismerve, hogy az ember nem az, amit keres. Ezért is ritkák a halálos kimenetelű támadások, hiszen a cápa nem ragaszkodik hozzá, hogy „befejezze a vacsorát".
Ahogy Barak Tzach esete is mutatja, a balesetek akkor történnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Bár a Földközi-tengeren az esély minimális, sosem árt az óvatosság. Néhány egyszerű szabály betartásával jelentősen csökkenthetjük a kockázatot:
Izrael esetében egyébként felmerült az is, hogy a közeli erőmű által a Hadera folyóba engedett meleg víz, vagy a halászok által a cápákon ejtett sérülések vonzhatják a többi fajtársat a partközelbe. Ez is jól tükrözi, hogy az emberi tevékenység hogyan befolyásolhatja a vadvilág viselkedését.
Bár kicsi az esély, tudnunk kell, mi a teendő, ha mégis szemtől szembe kerülünk egy cápával. A legfontosabb: őrizzük meg a hideg vérünket!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.