Prominens vendégsereg jelenlétében nyitotta meg újra kapuit a párizsi Notre Dame székesegyház

Öt év felújítás után ismét régi pompájában a Notre Dame

Franciaország ikonikus épülete, a Notre Dame székesegyház szombaton először nyitotta meg kapuit azóta, hogy 2019-ben egy tragikus tűzvész majdnem elpusztította a 861 éves nevezetességet.

A mindössze öt évig tartó helyreállítás egy olyan templom esetében, melynek építése közel két évszázadig tartott, felettébb látványos eredmény.

Az újjáépült ólomüvegek alatt a világ számos vezetője, méltósága és híve gyűlt össze szombat este, hogy megemlékezzenek az épület újjászületésének alkalmáról – ez az egység ritka pillanata volt a globális megosztottság és konfliktusok vészterhes időszakában.

Prominens vendégek a padsorokban, kiemelt védelem az utcákon

Donald Trump megválasztott elnök, Amerika first ladyje, Jill Biden és Vilmos brit herceg, valamint több tucat állam-, és kormányfő, illetve ismert személyiség, mint Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, illetve Salma Hayek színésznő, akinek férje támogatta a templom újjáépítését – összesen 1500 vendég – vett részt az újranyitó ünnepségen a Notre Dame szárnyaló gótikus boltívei alatt, melyet Laurent Ulrich érsek celebrált.

Az eseményt komoly biztonsági intézkedések mellett rendezték, amelyben föld-levegő rakétákat és SAS-típusú terrorelhárító egységeket is igénybe vettek Párizsban. "Nagyon magas a terrorveszély" - mondta Laurence Nunez párizsi rendőrprefektus, rámutatva az iszlamista csoportok által az elmúlt évtizedben elkövetett gyakori támadásokra, és hozzátette, hogy "6000 rendőrt és csendőrt mozgósítottak az események biztosítására".

A védelmi egységek között az elit GIGN, a Nemzeti Csendőr Beavatkozó Csoport tagjai is jelen voltak, akik a tetőtéri mesterlövészektől a helikopteres gyorsbeavatkozó csapatokig mindent biztosítottak. A terület mobil fegyverrendszerei közé tartoznak a Crotale New Generation rövid hatótávolságú légvédelmi egységei is.

Az ilyen rakéták hatótávolsága körülbelül 11 kilométer, és 3,5 Mach sebességgel haladhatnak, ami három és félszerese a hangsebességnek. A Párizstól délre fekvő Avord, Franciaország második legnagyobb légibázisának parancsnokai eközben az úgynevezett „légvédelmi buborékot" koordinálták.

Több, mint egy francia emlékmű

A Notre Dame igazgatója, Olivier Ribadeau Dumas tiszteletes szerint a katedrális „több, mint egy francia emlékmű", ez a világ kulturális örökségének szeretett kincse. „A székesegyház az egység csodálatos szimbóluma" – mondta az igazgató. "A remény jele, mert ami lehetetlennek tűnt, az lehetségessé vált."

A szombati események az ünnepélyes vallási hagyományokat ötvözték a kulturális nagyszerűséggel, kezdve azzal, ahogy Ulrich jelképesen újranyitotta a Notre Dame hatalmas faajtóit: háromszor koppintott rájuk egy, a katedrális tűz által elpusztított tetejéről származó, elszenesedett fából készült bottal, mellyel ismét megnyitotta a katedrálist az istentiszteletek számára.

Zsoltárok, imák és himnuszok töltötték be a teret, miközben a katedrális mennydörgő orgonája is felébredt, amely a tűz óta némán hallgatott. A gondosan felújított és mérgező ólomportól megtisztított, 8000 csöves hangszer az érsek invokációjára válaszolt, ahogy négy orgonaművész a dallamok rögtönzött összjátékát adta elő rajta.

Az este során egy különleges sztárkoncert előadói is tisztelettel adóztak a székesegyház feltámadása, illetve a helyreállításán fáradozók előtt, akik a harmónia egyetemes üzenetét hozták el. Köztük volt Lang Lang zongoraművész, Yo-Yo Ma csellóművész és Pretty Yende szoprán.

A Notre Dame újranyitásának jelentősége

Ulrich vezette vasárnap a megnyitó szentmisét is, mely során felszentelte a székesegyház új oltárát is, amelyet Guillaume Bardet kortárs művész tervezett a lángoló torony alatt összetört régi oltár helyére. Franciaországból és külföldről csaknem 170 püspök vett részt az eseményen, mellettük a párizsi egyházmegye mind a 113 plébániájáról számos pap is jelen volt.

A Notre Dame újranyitása olyan mélyreható globális konfliktusok idején történt, mint az ukrajnai, illetve a közel-keleti háborúk. A Notre Dame rektora ugyanakkor azt mondta, hogy a katedrális „Szűz Mária átölelő, anyai jelenlétét hordozza".

„Az egység csodálatos szimbóluma, a remény jele" – mondta Dumas. A Párizsba érkező méltóságok Afrikától a Közel-Keletig és az Egyesült Államokig a közös örökség és a béke szimbólumaként emelték ki a katedrális jelentőségét.

Az ambiciózus ötéves helyreállítási ütemterv, amelyet a 2019-es tűzvész után csak egy nappal jelentettek be, sokak számára valószínűtlennek tűnt, azonban mégis sikerült tartani a határidőt.

Miközben Franciaország gazdasági nehézségekkel és növekvő társadalmi nyugtalansággal küzd, a Notre Dame újjászületésének ünnepségei éles kontrasztot alkottak a válsággal. Az Île de la Cité – a Szajna folyó kis szigete, amely a Notre Dame-nak is otthont ad – a turisták és a nem ott lakók elől le volt zárva, a belépés csak a meghívottak és a szigeten élők számára volt biztosított.

Az eseményt a Szajna déli partja mentén elhelyezett, 40 000 néző befogadására alkalmas nyilvános lelátókról lehetett követni nagy képernyőkön keresztül. Az érseki székesegyház ajtajának újranyitását liturgikus istentisztelet és a nagyorgona megszólaltatása követte, végül a Notre Dame kulturális és szellemi jelentősége előtt fejet hajtó ünnepi koncerttel zárult.

Sokak számára a Notre Dame újjászületése nemcsak francia, hanem világméretű siker – az újranyitás után a katedrális évente 15 millió látogatót fog fogadni, szemben a tűzvész előtti 12 millióval. A 2019-es tűzvész után közel 1 milliárd dollárnyi adomány érkezett a világ minden tájáról, ami a Notre Dame egyetemes vonzerejét bizonyítja.

Ilyen gyönyörű volt az all star koncert a Notre Dame újranyitása alkalmából rendezett ünnepségen: