Fürdőgatyában választanak pünkösdi királyt

A magyar fürdőknek nagy szerepük van a népszokások életben tartásában. Ezzel párhuzamosan a külföldi vendégek ide csábításában is szerepe lehet egy-egy néphagyomány újraélesztésnek. Jó példa erre a pünkösdi királyválasztás, amelynek 21. századi változata fürdőnadrágban zajlik majd Sárváron május 20-án.

Bármilyen furcsa is, a hazai fürdőknek jelentős szerepük lehet abban, hogy a magyar népszokások „életben maradjanak", ünnepeink pedig ne üresedjenek ki teljesen. A magyarok jelentős része nem otthon tartózkodik a jeles napok, hosszú hétvégék alatt. Sokan ezeket az időpontokat használják ki pihenésre, utazásra. Igaz, egyelőre még kevés az olyan fürdő, amely az ilyen a hétvégéken igyekszik a hagyományőrzés fontosságára is felhívni a figyelmet. Néhányan már együttműködnek a helyi művelődési házakkal, népszokások szakértőit is bevonják a programok összeállításába. Jó példa erre a sárvári fürdő, ahol pünkösdi királyválasztást tartanak. A verseny nyertese egy évig ingyen járhat a település fürdőjébe.

A játékos királyválasztást azért szervezik meg Sárváron, mert fontosnak tartják, hogy rávilágítsanak arra, az ünnepekre való közös hangolódás, a közös tevékenységek, érzelmileg gazdagabbá tesznek bennünket. A néphagyományok ápolása pedig segít abban, hogy ráérezzünk a múlt értékeire, a környezetért érzett felelősségre. Ráadásul a külföldi turistáknak is adhat valami olyan értéket a rendezvény, amely később arra sarkallja őket, hogy ismét látogassanak el majd a településre – mondta Vancsura Miklós, a fürdő igazgatója.

Az igazgató szerint a mai gyerekek közül már alig tudja valaki, hogyan is zajlott korábban a pünkösdi király választása. Mint ismert, a pünkösdi király különös előjogokkal rendelkezett a vidéki településeken. Egy éven át a falu minden mulatságába hivatalos volt, a helyiek állták a számláját a kocsmában. A "koronával" legénybírói szerep is járt, a fiatal fiúk vitás kérdéseiben ő döntött végérvényesen. A 17. században a megtisztelő, egy évig érvényes címet sokszor kegyetlen versenyek árán lehetett megnyerni. Ilyen volt például a „kakasütés" és a „gúnárnyak-szakítás". Korábban a férfias pünkösdi viadalok során lovas ügyességi versenyeket is szerveztek. Mindezek a kereszténység előtti pogány korból maradtak a népi folklór elemei között.

Az elmúlt évben a Magyar Fürdőszövetség felmérése alapján, amelybe 50 fürdő szolgáltatott adatot, 14,1 millió látogató fordult meg a vizsgált fürdőkben, a látogatószám 45 százaléka koncentrálódott a nyári strandszezon négy hónapjára. A fürdők az idei strandszezonban három százalékos növekedést várnak, terveik szerint elérik a 6,5 milliós látogatószámot. A fürdőknek nagy szükségük van a jó időre, mivel a szokatlanul hosszú tél az idei évkezdet forgalmát 15 százalékkal vetette vissza, és ez csak hosszú nyári strandszezonnal hozható be.