Nyersen mérgezőek, szörpben gyógyítanak - A növények kettős élete

Számos növény komoly védelmi fegyvereket, toxinokat fejlesztett ki a kártevők ellen. Szerencsére azonban a megfelelő kezelés képes teljesen lebontani a sejtmérgeket, miközben megmaradnak az értékes vitaminok és antioxidánsok. Íme öt növény, amelyeket nyersen szigorúan tilos elfogyasztani, ám szörpként vagy teaként elkészítve a legfőbb téli védőpajzsunkká válhatnak.

A növények kettős élete: szörpként vagy teaként igazi védőpajzsok

1. Fekete bodzabogyó – Az immunrendszer nehéztüzérsége

Az érett, sötétlila bogyók nyers állapotban, különösen a zöld részek, mint a kocsány vagy a levelek egy szambunigrin nevű cianogén glikozidot tartalmaznak. Ha ezt nyersen fogyasztjuk el, a gyomorban kéksav, vagyis cianid szabadul fel belőle, ami heves hányást, hasmenést, szédülést és súlyos gyomorgörcsöket okozhat.

A szambunigrin szerencsére hőérzékeny vegyület. A leszemezett, alaposan átmosott bogyókat legalább 20-25 percig kell folyamatosan forralni, hogy a toxinok teljesen elpárologjanak és lebomoljanak. A főzés során keletkező habot érdemes folyamatosan leszedni.

Milyen jótékony hatása van?

A megfőzött, majd cukorral vagy mézzel sűrű szörppé redukált bodzabogyó az egyik legerősebb természetes antivirális szer. Tartalmaz egy olyan enzimet, amely fizikailag képes blokkolni az influenzavírusok sejtfalhoz tapadását. Emellett kiemelkedően magas a C-vitamin és az antioxidáns tartalma, így lerövidíti a megfázásos betegségek lefolyását.

2. Húsos som – A fanyar C-vitamin-bomba

Nem hordoz ugyan halálos mérget, a még nem teljesen érett, nyers gyümölcsök rendkívül nagy mennyiségű csersavat, vagyis tannint tartalmaznak. A nyers, fanyar hús elfogyasztása olyan drasztikusan összehúzza a nyálkahártyát és a gyomorfalat, hogy az azonnali gyulladást, akut gyomorrontást és makacs székrekedést idéz elő.

A somot érdemes addig főzni egy kevés vízzel, amíg a hús teljesen el nem válik a nagy magoktól. Egy sűrű szitán passzírozzuk át, a tiszta gyümölcsvelőt cukorral forraljuk sziruposra legalább 15 percig. A hő hatására a tanninok átalakulnak, és a fanyar, maró íz helyét átveszi egy kellemesen savanykás, selymes aroma.

Milyen jótékony hatása van?

A som szörp vagy dzsem formájában kiváló immunerősítő, hiszen C-vitamin-tartalma többszöröse a citroménak. Emellett javítja a vérkeringést, erősíti az érfalakat, és főzött állapotában már jótékonyan szabályozza az emésztést, segít a bélrendszeri fertőzések leküzdésében.

3. Csipkebogyómag – A vese és a hólyag rejtett patikája

Bár húsát dér csípte állapotban nyersen is fogyasztjuk, a belsejében található apró magok és a körülöttük lévő szőrszálak fizikai és kémiai veszélyt jelentenek. Utóbbi a bélbe jutva irritációt, elviselhetetlen viszketést és bélgyulladást okoz, a magokban található cianogén vegyületek pedig nagy mennyiségben mérgezőek a szövetekre.

Ha a bogyókból gyógyhatású teát vagy szörpöt szeretnénk készíteni, a bogyókat össze kell zúzni, majd a magokat alaposan ki kell főzni minimum 30 percig, majd egy rendkívül sűrű szűrőn vagy vászonkendőn át kell szűrni, hogy a szúrós szőrszálak véletlenül se juthassanak a szervezetünkbe.

Milyen jótékony hatása van?

A csipkebogyószirup vagy tea fantasztikus vizelethajtó és vesetisztító. Segít feloldani a húgyúti homokot, átmossa a hólyagot, csökkenti a köszvényes tüneteket, mivel hatékonyan kiüríteni a felesleges húgysavat, és magas kova- valamint vanillinsav-tartalma miatt porcerősítő hatással is bír.

4. Közönséges boróka – Az ízületek és a vese tisztítója

Nyers állapotban hatalmas koncentrációban tartalmaz illóolajokat. Ha közvetlenül a bokorról kezdjük el rágcsálni a nyers bogyókat, az illóolajok szó szerint szétmarják a vesénk finom szűrőrendszerét, ami véres vizeletet, vesegyulladást és akár tartós szervkárosodást is okozhat.

A boróka bogyóit először szárítani kell, ami már önmagában csökkenti az agresszív illóolajok koncentrációját. Teaként vagy szirupként való felhasználásakor az összezúzott szárított bogyókat mérsékelten kell adagolni, maximum 1 teáskanálnyit javasolt tenni egy adaghoz, és csupán 5-10 percig szabad áztatni forró vízben. Kúraszerűen maximum 2-3 hétig szabad alkalmazni.

Milyen jótékony hatása van?

A megfelelően hígított borókaszörp vagy tea az egyik leghatékonyabb méregtelenítő. Serkenti a vese működését, elhajtja a pangó vizet a szövetekből, ezáltal csökkenti az ödémát, és kiválóan enyhíti a reumatikus, köszvényes ízületi fájdalmakat, mivel fokozza a szervezet belső tisztulási folyamatait.

5. Fekete kökény – Az anyagcsere-szabályozó fanyar csoda

Gyönyörű, hamvas kék bogyói az ősz végén szinte csalogatnak minket, ám az első fagyok előtt nyersen ehetetlenek. Rendkívül magas cseranyag- és savtartalmuk miatt szétmarják a szájnyálkahártyát és görcsös gyomorösszehúzódást váltanak ki. Ami ennél is veszélyesebb: a kökény magjában, a csonthéjnál nagy mennyiségű amygdalin található, ami a szervezetben mérgező cianiddá bomlik le.

A kökényt ideális esetben akkor kell szedni, amikor a fagy már megcsípte, mert ez fellazítja a csersavakat, vagy a fagyasztóba kell tenni egy-két napra. A szörp készítésekor a bogyókat vízzel felöntve addig főzzük, amíg megrepednek, majd átpasszírozzuk úgy, hogy a magok egészben maradjanak. Nem szabad összetörni őket! A kapott sűrű levet cukorral újra felforraljuk.

Milyen jótékony hatása van?

A főzött kökényszörp zseniális vértisztító és anyagcsere-fokozó. Segít a fogyókúrákban, csökkenti a belső gyulladásokat, és enyhe hashajtó, valamint vizelethajtó hatása miatt teljesen átmossa a pangó emésztőrendszert. Erősíti az immunrendszert és tonizálja a kimerült szervezetet.

(Fanny magazin)