Medárd-napi babonák: bajba sodorhat a hétfői fürdőzés!

A legismertebb népi megfigyelés szerint, ha június 8-án, Medárd könnyezik, azaz elered az eső, akkor utána még negyven napig számíthatunk csapadékos időre. A gazdák régen különösen figyelték ezt a napot, mert a nyár eleji időjárás sokat elárult a termésről. Nem véletlen, hogy Medárd neve máig összeforrt az esőjóslással.

Medárd-napi jóslatok

A száraz nap hosszú derűt ígér

A hiedelem fordítva is működik, hiszen a néphagyomány szerint, ha ezen a napon ragyogó, száraz idő volt, akkor a következő hetekben is kevés csapadékra számíthattak. Ilyenkor a népi bölcsesség szerint tartósabb meleg, naposabb nyár következhet. A júniusi égbolt így afféle természetes naptárként is szolgált.

Akár a bort is megédesítheti

A szőlősgazdák körében külön jelentősége volt annak, hogy milyen arcát mutatja az idő ezen a napon. Úgy tartották, hogy ha Medárdkor derült az ég, az jó bort, zamatosabb termést és kedvező szüretet ígér. Ez a verőfényes júniusi délelőtt ezért nemcsak jókedvet, hanem reményt is hozott a pincékbe.

Az eső nem sok jót tartogat

A borvidékeken nem mindenki örült a június 8-i záporoknak, mert a babona szerint a sok nedvesség árt a szőlőnek. Úgy hitték, ilyenkor gyengébb, savanykásabb bor kerül majd a hordókba. Így a gazdák gyakran fürkészték az égboltot, bízva abban, hogy a tőkék jó bort teremnek.

Előnyt is jelenthetett

Ami a szőlőnek nem jelentett jót, az a rétekre kifejezetten jótékony hatással volt: ha bőséges égi áldás esett ekkor, abból gazdagabb szénatermésre következtettek, hiszen a nedvesebb idő zöldebbé és dúsabbá tehette a kaszálókat. Így ami az egyik gazdának bosszúságot, az a másiknak nagy örömet jelentett.

A kakasfürdetés jelentősége

Az egyik legkülönösebb Medárd-napi hiedelem szerint, ha ezen a napon megfürdettek egy kakast, hamarosan eső érkezett. A népi képzeletben ez afféle esőcsalogató cselekedetnek számított, amellyel csapadékot próbáltak kérni a szomjazó földekre. Úgy hitték, a kakas megmártása megnyithatja az eget, és meghozhatja az áhított záport.

Jobb volt kerülni a vizet

Egyes vidékeken úgy tartották, hogy ezen a napon nem szerencsés tóban vagy folyóban fürdeni. A néphit szerint ugyanis ilyenkor könnyebben baj érhette azt, aki óvatlanul merészkedett a vízbe. A régi intelem így óvatosságra sarkallt mindenkit, akit a nyári meleg fürdőzésre csábított.

Az özönvíz emléke is hozzá kapcsolódik

A bukovinai magyarok szerint az özönvíz is Medárd napján kezdődött, és negyven napig tartott. Ehhez egy különös legenda is kapcsolódik, mely eszerint Szent Medárd egy vidám, mulatozó társaságot büntetett hosszan tartó záporral, amiért nem hallgattak az intő szavára.

Régi júniusi néphagyományok

Az év hatodik hónapja nem csupán az igazi nyár kezdete, hanem régi babonákban is bővelkedik. A néphagyomány szerint ilyenkor az eső, a napsütés, a tűz és a termés állapota is üzenetet hordozhat. Több helyen úgy tartották, hogy ha Margit napján esik, az „viszi a termést”, és a dió vagy a mogyoró is férgesedhet, lehullhat.

Kaszálás és gyógyító füvek

Június 11. Barnabás napja is időjóslónak számított, ráadásul a kaszálással és a gyógyfüvekkel is összekapcsolódott. A népi megfigyelés szerint ilyenkor már érdemes volt a szénát begyűjteni, a gyógyfüveket pedig különösen jónak tartották ezen a napon összeszedni, hiszen ekkor volt a legnagyobb gyógyhatásuk.

Amikor még sütni sem szabad

Két nappal később, június 13-án Szent Antal napját ünnepeljük, amelyet több helyen dologtiltó napként tartottak számon, különösen az asszonyok számára. Ilyenkor nem volt tanácsos lisztbe nyúlni vagy kenyeret sütni, mert bajt, betegséget hozhatott a kézre. Kaposvár környékén még a szőlőhegyet is kerülték, nehogy kár érje a tőkéket.

A nyári napforduló szokásai

Szent Iván éjszakája, június 23-ról 24-re virradóra, a nyár egyik legvarázslatosabb időszaka. Ilyenkor a tűznek tisztító, bajelhárító és gonoszűző erőt tulajdonítottak, ezért sok helyen lángot gyújtottak. A tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló jelentése is volt: úgy hitték, segíthet megőrizni az erőt, elűzni a rosszat, és akár a fiatalok szerelmi sorsáról is árulkodhat.

A következő hetekről árulkodik

Több vidéken úgy gondolták, hogy a László napján tapasztalt időjárás előrevetítheti a következő hetek alakulását. A napos, derült ég jó termést és tartósabb meleget ígérhetett, míg az esőt csapadékosabb időszak előjelének vették. Egy termésjósló monda szerint, ha ezen a napon villámlott, gyengébb zabtermésre lehetett számítani - írja a Fanny magazin.

Megszakad a búza töve

Péter-Pál napja hagyományosan az aratás kezdetét jelezte. A néphit szerint ilyenkor „megszakad a búza töve”, vagyis a gabona már nem nő tovább, így megkezdődhet a betakarítás. Ehhez a naphoz szerelmi jóslás is kapcsolódott, miszerint, ha egy legény és egy leány elsőként hallotta meg a harangszót, még abban az évben házasságra számíthatott.