Az év legvarázslatosabb estéje: ezek a mágikus hagyományok kelnek életre Szent Iván-éj idején

Szent Iván éjszakája vagy ahogyan sokan emlegetik a nyárközép éjszakája három nappal a nyári napforduló után esedékes: június 23-ról 24-ére virradó éjszakán, ám ez az esemény gyakran összeolvadt a június 21-i napfordulóval. A dátumokat éppen ezért sokan összekeverik, aminek az is az oka, hogy egykor a nyár csillagászati kezdete június 24-re esett. Az időpont a naptárreformok következményeként tolódott három nappal előrébb, ezzel pedig a két ünnep szétvált. Szent Iván éjjelén a napforduló közelsége miatt előtérbe kerül a fény és a világosság. A régi emberek úgy tartották, ezek elűzik a gonoszt, és győzedelmeskednek a sötét dolgok felett. Ezért lett szokás nagy tüzet rakni Szent Iván-éj alkalmából.

Szent Iván-éj legismertebb szokása

Erről a különleges éjszakáról elsőként szinte mindannyiunknak a tűz jelképe és az ahhoz kapcsolódó tradíciók jutnak eszünkbe, azért is, mert számtalan mai esemény is e köré a szimbólum köré szerveződik. Az ősi fényforrás az egykori falvakban örömtűzként szolgált, a tűzugrás szokása pedig főként a szerelmesek privilégiuma volt. A gyakorlat szerencsét hozott: aki kézen fogva átugorta párjával a már csituló lángokat, hosszú, boldog szerelemre és termékenységre számíthatott. Egy másik ismert szokás keretén belül papírcetlire írták fel az emberek azokat a dolgokat, amiktől szabadulni szerettek volna, majd a tűzbe hajították azt. A Szent Iván-éji mulatságok része volt a tűz körbetáncolása és a közös éneklés, zenélés is, ami az összetartozást jelképezte.

Középpontban az egészség

Ezen az éjjelen az egészség is nagy szerepet kapott, a tüzeket mágikus erejük miatt egyfajta egészségvarázsló tulajdonsággal is felruházták az emberek. Ezen kívül a tűz a megtisztulást és a spirituális újjászületést is jelképezte. Sokan nem a szerelemért, hanem azért ugrották át, hogy a következő évben távol maradjanak a betegségek és a balszerencse. Almát is tettek a parázs közé, mert azt gondolták, aki a sült gyümölcsből eszik, életerős lesz. Az egészséget ezen kívül megfüstölt gyógyfüvekkel és virágokkal idézték elő.

Fontosak voltak a kívánságok is

A régi hiedelmek szerint Szent Iván éjszakáján bármi megtörténhet, a vágyak beteljesülhetnek, az álom és a valóság határa összemosódhat, a varázslatok pedig életre kelhetnek. Ebből kiindulva a gazdák és földművelők égő faágakkal járták a szántóföldeket a jövendő bő termésért, de ugyanezért tüzes kerekeket gurítottak le a domboldalakról.

Napjainkban sem feledjük

Szent Iván éjszakája és az ehhez kapcsolódó hagyományok évszázadok óta fontos részei a magyar néphagyományoknak, melyek még ma is sok helyen ápolnak. Ezért is annyira népszerűek az ilyenkor megrendezésre kerülő események szerte az országban, ahol mindenki átélheti néhány órára a nyári napforduló közeli varázslatot.

Ha szeretnél még többet megtudni Szent Iván napjáról, nézd meg ezt a videót is: