

A hófödte hegycsúcsok látványa gyönyörű, sőt békés. Azonban a természet szépsége megtévesztő lehet. A többtonnás jégtömbök, hórétegek és repedező sziklafalak óriási veszélyeket rejtenek magukban, és nem csupán a hegyekbe tévedők számára. Mutatjuk a világtörténelem 5 legpusztítóbb lavinakatasztrófájának történetét.

1954 januárjában az ausztriai Blons térségében rekordmennyiségű hó esett. A hegyoldalak instabillá váltak, majd néhány napon belül több lavina is a falura zúdult. Majdnem 60 ember veszett oda a halálos lavinasorozatban.
A 19. század végén, az alaszkai aranyláz idején tömegek vágtak neki az északi hegyeknek. A legforgalmasabb útvonal a Chilkoot Trail volt, ahol meredek, keskeny ösvényeken kellett haladniuk.
1898 tavaszán egy hatalmas hóomlás érte a menetoszlopot, amiben több mint hatvan útra kelt aranyásó vesztette életét.

1910 márciusában az Egyesült Államok északnyugati részén napokig tartó vihar bénította meg a közlekedést. Két szerelvény rekedt a hegyek között, a Washington állambeli Stevens-hágó közelében. Az éjszaka közepén hatalmas robaj hallatszott: a hegyoldal megindult. A lavina letarolta a pályát, és a szerelvényeket a szakadékba sodorta. 96 ember vesztette életét a lavinakatasztrófában, ami az USA történetének legpusztítóbb lavinája lett.
1916 telén, az első világháború ideje alatt az alpesi front még kegyetlenebbé változott. Az osztrák és olasz hegyvidék életveszélyessé vált. December közepén extrém havazás érkezett az Alpok térségébe. Olyannyira, hogy 13-án, egyetlen nap alatt több hatalmas lavina is lezúdult a hegyekből, emberéleteket követelve. A halottak számát nagyjából 2000 főre becsülik. A „fehér pénteki" lavinák máig a leghalálosabb feljegyzett hegyi katasztrófák közé tartoznak.
1970. május 31-én hatalmas földrengés rázta meg Perut. A rengés epicentrumától nem messze magasodik a Huascarán, az Andok egyik legnagyobb csúcsa. A földmozgás következtében a hegy északi oldala megindult: óriási mennyiségű jég, hó és sziklák milliói indultak meg lefelé a hegyoldalban. A lezúduló tömeg több száz kilométer/órás sebességgel zúdult lefelé, és percek alatt elérte az alatta fekvő településeket. A legsúlyosabban Yungay települését érte a hózuhatag: a lavinakatasztrófa gyakorlatilag eltüntette a térképről a várost. A halottak számát 15–25 ezer fő közé becsülik. A tragédia nemcsak a lavinák történetének legvéresebbévé vált, de a 20. század egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája is lett.
A baleseteket okozó lavinák 95%-át maguk a síelők/túrázók indítják el.
A hegyekben alapszabály, hogy soha ne induljunk egyedül útnak! A csapat tagjai tartsanak nagy távolságot egymástól. Ha pedig nagyobb társasággal vágunk neki az útnak, bontsuk kisebb csoportokra a menetet!
A következő videóban még többet tudhatsz meg a világ legtöbb emberéletet követelő lavinakatasztrófájáról:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.