6 + 1 meglepő dolog, amit biztosan nem tudtál Teller Edéről, a hidrogénbomba atyjáról

A nukleáris fizika egyik kulcsfigurájaként Teller Ede neve elsősorban a hidrogénbombával forrt össze, holott életműve jóval összetettebb ennél. Elméleti fizikus volt, politikai tanácsadó, intézményépítő, emigráns értelmiségi – és egy olyan ember, aki következetesen hitte, hogy a tudomány nem választható le a hatalomról.

• Teller Ede a kvantumkémiától indult, de a hidrogénbomba fejlesztésében tejesedett ki, mint meghatározó tudós.
• A „marslakók” generációjának tagjaként magyar gyökereit megőrizve dolgozott az Egyesült Államokban.
• A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium létrehozásában és az amerikai nukleáris politika alakításában is kiemelkedő szerepe volt.

Kevésbé ismert tények Teller Ede életéről

Életpályája egyszerre bizonyítja a tudományos tehetséget és a politikai érzékenység határát, amelybe kevés kutató merészkedett. Teller Ede – akit már több mozifilmben is megformáltak – neve így nemcsak a pusztító fegyverek által, hanem az amerikai tudományos-politikai élet meghatározó szereplőjeként is kötődik a történelemhez.

Tudományos pályája a kvantumkémiával kezdődött

Mielőtt a nukleáris fegyverekhez kapcsolódott volna, Teller a molekulafizikában és a kvantumkémiában dolgozott. Doktori munkája a hidrogénmolekula ionjairól hozzájárult a molekuláris orbitálelmélet fejlődéséhez, és a Jahn–Teller-effektus, amely a molekulák torzulását írja le, ma is alapvető a kémiai és fizikai kutatásokban.

Budapest szellemi közege döntő volt számára

A XX. század eleji magyar főváros kivételes matematikai-fizikai műhely volt, így Teller korai éveit a magyar főváros tudományos és kulturális pezsgése alakította. Teller egy generációhoz tartozott Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel; a „marslakók” vicces legendája tehát nem túlzás.

A Manhattan-projektben már az új fegyverekre, az atombombára és a hidrogénbombára koncentrált

Los Alamosban nem csak az első atombomba kifejlesztésén dolgozott; már ekkor a hidrogénbomba lehetősége foglalkoztatta (amit aztán a szovjetek is megalkottak). Ez a későbbi termonukleáris kutatások irányát alapozta meg, és a Teller–Ulam-elrendezéshez vezetett, amely a hidrogénbomba működésének alapja lett.

Oppenheimerrel való konfliktusa nem személyes sértettség volt

Amikor Teller Oppenheimer ellen tanúskodott az 1954-es biztonsági meghallgatáson, sokan árulásként értelmezték a lépést. Valójában világnézeti különbség állt mögötte: Teller hitt abban, hogy a tudományos visszafogottság geopolitikai veszély. Úgy gondolta, hogy ha a tudósok nem vesznek részt bizonyos fegyverek fejlesztésében, az ország geopolitikai veszélybe kerülhet.

Intézményalapítóként legalább olyan hatásos volt, mint kutatóként

A nukleáris kutatási és fejlesztési intézmény, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium létrejötte szorosan kötődik a személyéhez. Ez az intézet nemcsak fegyverfejlesztési központ volt, hanem a hidegháborús tudomány egyik kulcsintézménye.

A morális dilemmákat nem kerülte meg – csak másképp látta

Teller Ede – aki 2003-ban hunyt el, így a nagy magyar fizikusok legendás generációjának utolsó tagjaként halt meg – nem tagadta a fegyverek pusztító erejét, de meggyőződése volt, hogy az elrettentés életeket menthet. Ez a gondolkodásmód ma is vitákat gerjeszt, de következetes volt – és ritkán opportunista.

Magyar identitását sosem tagadta meg

Bár fiatalon, 1926-ban elhagyta Magyarországot, amerikai állampolgárként is hangsúlyozta budapesti gyökereit, akcentusát megőrizte, és rendszeresen beszélt arról, hogy gondolkodását az európai kultúra formálta. Azt vallotta, hogy tudományos sikereit a logikafejlesztő magyar nyelvnek köszönheti, máskülönben csak egy "középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle.

Nézd meg videón a Teller Edével készült interjút:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: