Döbbenet, mit rejt az ősi barlang, ez átírhatja a történelmet

A régészek megdöbbentek, amikor bejutottak egy barlangba, amely közel 40 ezer éven át érintetlenül állt. Az itt talált leletek alapján a kutatók most újragondolják, mikor és meddig élhettek a neandervölgyiek Európában.

Ősi barlangot találtak

A gibraltári Gorham-barlangot a tudomány az egyik utolsó ismert neandervölgyi menedékhelyként tartja számon. A szakértők szerint az Ibériai-félsziget a kihalásuk előtti időkben az utolsó biztonságos terület lehetett ezeknek az ősi embereknek. Nem véletlen, hogy Gibraltár különleges helyet foglal el a kutatásokban: itt találták meg 1848-ban az első neandervölgyi koponyát is. 

A kutatók ezt „meglepően közelinek” nevezik, és úgy vélik, a felfedezés alapjaiban változtathatja meg az emberi evolúcióról alkotott képet. A barlangban számos ősi lelet került elő, köztük elszenesedett faanyagok, csontok, kőeszközök és magvak.

A Gorham-barlang 2016-ban UNESCO világörökségi védelmet kapott rendkívüli történelmi jelentősége miatt. Először 1907-ben fedezte fel A. Gorham kapitány, majd évtizedekre feledésbe merült, mielőtt 1940-ben újra rátaláltak. A komoly régészeti ásatások csak jóval később indultak meg. 

A barlang egy négy barlangból álló rendszer része Gibraltár keleti oldalán, meredek mészkősziklába vájva. A környéken a kutatók szerint a neandervölgyiek akár 100 ezer éven keresztül is élhettek. 

Clive Finlayson, a Gibraltári Nemzeti Múzeum igazgatója szerint ez egyértelmű jele annak, hogy emberek – és a kor alapján kizárólag neandervölgyiek – jártak ott. 

 – fogalmazott.