Ember hibernáció: valóság vagy sci-fi? A válasz garantáltan meglep majd

A hibernáció régóta izgatja az emberek, különösen a kutatók fantáziáját. Utánajártunk, vajon hol tart a tudomány, lehetséges-e a test lelassítása, akár leállítása? Kíváncsi vagy? Olvass tovább!

• A hibernáció lényege.
• A kutatók testhőmérséklet csökkentéssel  és speciális altatószerekkel próbálkoznak.
• A lassított anyagcsere az űrutazásban és az orvostudományban is hasznos lehet.

Lehetséges az emberi hibernáció? – most kiderül!

Mi is az a „hibernáció” valójában?

Emlékszel még mikor Han Solot kb 2 mp alatt lefagyasztották a Star Warsban? A valóságban a hibernáció kicsit máshogy működik. Amikor a medvék télen bebújnak a barlangba, nem csupán mélyen alszanak. Testükben egy sor bámulatos folyamat zajlik le: a testhőmérséklet csökken, az anyagcsere lelassul, a vérkeringés lassúvá válik – mindezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az állat hónapokon át energiát takarítson meg és túlélje a zord időt.  

A kutatók ezt a „torpor” nevű állapotot próbálják megérteni, mert ha embereknél is mesterségesen elő lehetne idézni, az olyan helyzetekben lehetne hatalmas segítség, mint például a hosszú űrutazás vagy súlyos betegség esetén a sejtek védelme.  

Az űrutazás és az alacsony anyagcsere kapcsolata

Képzeld el: egy kilenc hónapos utazás a Marsig. Hatalmas mennyiségű élelem, oxigén és ellátmány kellene. Most képzeld el ugyanezt úgy, hogy az űrhajósok teste „lelassul”, kevesebb energiát használ, kevesebb oxigént és ételt igényel. Ez nem csak a költségeket csökkentené, de a hosszú út alatt fellépő stresszt és konfliktusokat is mérsékelhetné.  

Az orvostudományban is hasznos lehet, ahol akár a stroke vagy a szívroham túlélési esélyét is javíthatja az anyagcsere kontrollja. 

Egyes kísérletekben a testhőmérséklet csökkentésével és egy speciális altatószer adagolásával az anyagcsere nagyjából 20%-kal lassult, miközben a résztvevők még reagálni is tudtak a környezetükre – például képesek voltak felkelni és mozogni.  

Miért tanulmányoznak medvéket és mókusokat?  

A tudósok nemcsak a medvéket vizsgálják – amelyek a testhőmérsékletük alacsonyabb szinten tartása mellett sem veszítenek az izomtömegükből –, hanem olyan apró állatokat is, mint a mókus vagy a földi egér. Ezek az állatok akár majdnem nulla hőmérsékleten is túlélnek hosszú időn át, miközben lelassítják légzésüket és szívverésüket.

Az a különösen érdekes bennük, hogy a medvék például nem veszítenek izomtömeget hónapokig tartó „szunnyadás” alatt – valamiért a szervezetük megőrzi azt. Ha ezt megértenénk, talán segíthetne az intenzív osztályon fekvő betegek izomvesztésének feltartóztatásában is.  

Milyen titkokat rejt az emberi anyagcsere?

A hibernáció kulcsa sokkal több, mint egyszerű hőmérséklet-csökkentés. Biokémiai és genetikai „kapcsolók” vezérlik, hogy mikor lassuljon a szervezet. Egyes kutatások szerint az emberben is vannak olyan gének, amelyek hasonló folyamatokat hajtanak végre, bár természetesen nem úgy, mint a valódi hibernáló fajoknál.

Ez azt jelenti, hogy a testünkben rejlő lehetőségek még korántsem teljesen ismertek, és akár az emésztés, vérkeringés vagy sejtvédelem olyan módosításai is elképzelhetők, amelyek ma még sci-fi-nek tűnnek.

Az emberi hibernáció még messze van – de nem elképzelhetetlen

Jelenleg a kutatók még távol állnak attól, hogy biztonságosan „bekapcsolják” a hibernációt emberekben. Az eddigi kísérletek jelzik, hogy az anyagcsere lassítása lehetséges, de a teljes kontroll, főleg szövődmények nélkül, még a jövő zenéje.

További hasznos információkért nézd meg az alábbi videót:

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: