Új, körte alakú rendellenességet észleltek a rejtélyes utazón: a 3I/ATLAS száguldva hasítja át az űrt

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 17. 19:00

Mi történik az űrben? 3I/ATLAS mindenkit meglepett.

Egy újabb megmagyarázhatatlan jelenség borzolja a kedélyeket az egyik legrejtélyesebb űrbéli objektum körül. A 3I/ATLAS jelű, csillagközi eredetű égitesttel kapcsolatban most újabb anomáliát észleltek, amely tovább erősíti azokat a feltételezéseket, miszerint nem egy hétköznapi üstökösről lehet szó.

3I/ATLAS célkeresztben

A világhírű asztrofizikus, Avi Loeb szerint a titokzatos objektumot egy körte alakú gázfelhő vette körül, amikor a SPHEREx űrteleszkóp adatokat rögzített róla tavaly decemberben. A szakember elmondása szerint a vízgáz-kibocsátás húszszor fényesebb volt, mint a korábbi, augusztusi mérések során, ráadásul a Nap irányába mutató, úgynevezett „anti-csóva” is megjelent az új felvételeken.

A Harvard Egyetem professzora hangsúlyozta: ezzel a felfedezéssel már tizenhétre nőtt azon furcsa viselkedések száma, amelyek szerinte nem illenek bele a hagyományos üstökösmodellekbe. Elmondása szerint az új megfigyelések hatalmas mennyiségű port feltételeznek, amelynek eredete továbbra is megmagyarázatlan.

A szakértők szerint a törmelékdarabok mérete meghaladja az egy millimétert, mivel nincs nyoma a finom porszemcsékre jellemző, sugárnyomás által formált csóvának. Ez újabb kérdéseket vet fel az objektum szerkezetével és összetételével kapcsolatban.

A Manhattan méretű 3I/ATLAS az elmúlt hónapokban világszerte felkeltette a csillagászok és az amatőr égboltfigyelők érdeklődését. Tavaly decemberben mintegy 270 millió kilométerre haladt el a Földtől, és bár nem jelentett veszélyt bolygónkra, a szokatlan viselkedése miatt számos elmélet született róla. Avi Loeb korábban azt a merész felvetést is megfogalmazta, hogy a 3I/ATLAS akár egy fejlett, idegen technológia része is lehet, amely megfigyelési céllal érkezett a Naprendszerbe. Ezt a feltételezést sok tudós vitatja, ám az eddig azonosított rendellenességek továbbra is nyitva hagyják a kérdést.

A kutató legfrissebb bejegyzésében kiemelte: a Naphoz legközelebbi pont közelében megváltozott a visszavert napfény jellege is, az addigi jégdomináns spektrumot sötétebb, porban gazdag, kékes fényű szórás váltotta fel. Ez arra utalhat, hogy az objektum környezete alapvetően átalakult.

Loeb szerint további adatokra van szükség ahhoz, hogy a jelenségeket pontosan megértsék. Mint fogalmazott: a tudomány folyamatos tanulási folyamat, és nem meglepő, ha a csillagközi térből érkező objektumok alapvetően különböznek azoktól az égitestektől, amelyekhez eddig hozzászoktunk, írja Daily Star.