„Kék avatar lények üdvözöltek, amikor átmentem a másik oldalra, és azt mondták, hogy az élet illúzió”

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 18. 19:00

Egy nő, aki „a túloldalra” való átlépése után a Avatar című filmből ismert lényekhez hasonló, kék bőrű entitásokkal találkozott, azt állítja, hogy az élet csupán illúzió.

N.T.

A szerző cikkei

Nicole Meeuws elmondása szerint úgy érezte, „kihúzták” a testéből, majd egy fényalagúton keresztül utazott.

Avatar (2009) Fotó: Forrás: © 2007 Twentieth Century Fox

Azt mondja, abban a pillanatban sem idő, sem félelem nem létezett számára, míg fizikai teste mozdulatlanul feküdt egy kórházi ágyon. A 49 éves nő, akit két percre halottnak nyilvánítottak, arról számolt be, hogy emberi arcvonásokkal rendelkező, kék bőrű lényekkel találkozott, akik az Avatar című film szereplőire emlékeztettek. Bár a nyelvük ismeretlen volt számára, egyfajta tartozásérzést közvetítettek felé, és telepatikusan azt az üzenetet adták át neki, hogy az élet pusztán illúzió – a valódi létezés csak a halál után kezdődik.

Nicole, aki művész, a NeedToKnow nevű portálnak nyilatkozva így fogalmazott:

Úgy éreztem, hogy jobban ismernek, mint ahogy valaha is ismertem magam; nem akartam visszatérni. Értettem ezt a helyet, ezt az érzést, és valóban hiszem, hogy ez az eredeti otthonunk, ahonnan mindannyian származunk. Megtanultam, hogy a halál nem vég, hanem visszatérés a valódi életünkhöz.

Nicole kórházban volt, miután szomorú módon elveszítette kisbabáját, és sürgősségi műtétre vitték. A beavatkozás során azonban komplikációk léptek fel, és Nicole hol elvesztette az eszméletét, hol pedig visszanyerte – mígnem minden megváltozott.

Elmondása szerint:

Azt vettem észre, hogy egy kék és fehér fényből álló alagúton haladok át – nem egy fénysugár volt ez, hanem egy élőnek tűnő folyosó. Nem volt félelmetes; inkább olyan érzés volt, mintha hazahívtak volna

– magyarázta, majd így folytatta:

A fénynek volt hőmérséklete, hangulata, szinte mintha vízből készült zenét hallottam volna. Ahogy kiértem belőle, egy hatalmasan izzó térbe léptem be. A színek nem ebből a világból valók voltak – világító ezüstárnyalatok, lágy ibolyák, mély, ragyogó kékek –, és nem fárasztották a szemet. A terem hatalmas volt, nagyobb, mint bármilyen földi építmény, és minden finoman lüktetett, mint egy szívverés.

És akkor megláttam őket. Két magasba nyúló lény ült márványszerű trónokon, energiától szikrázva. A szemük nagy és indigókék volt, tele kedvességgel és felismeréssel. Emberinek tűntek, de if kivehető kopoltyúik voltak az arcuk oldalán.

Emlékszem, hogy láttam a halhoz hasonló farkukat – nem lábuk volt –, pikkelyek borították. Egyszerre voltak férfiak és nők, összefonódva, és nem szóltak hozzám szavakkal – mégis mindent megértettem, amit közölni akartak.

Nicole, aki Görögországból származik, elmondása szerint a lények azt közölték vele, hogy soha nem lett volna szabad gyermeket vállalnia – az ő valódi ajándéka az, hogy az embereket „a túloldalról” tanítsa. Ami egy egész életnek tűnt, valójában csak néhány perc volt, mielőtt hirtelen „visszalökték” fizikai testébe.

A férje, a 65 éves Christos, aki szakorvos, próbált beszélni hozzá, de Nicole csak magas hangon, egy „ismeretlen” nyelven tudott válaszolni – olyanon, amelyet soha nem tanult.

Így emlékezett vissza:

Olyan hangzása volt, mint a delfinek kattogásának. Percekig tartott, és mindenkit megdöbbentett a környezetemben. De nem tudtam megállítani – ez nem belőlem jött, hanem rajtam keresztül. Az érzékeim kiélesedtek, és hallottam az emberek hangjában az érzelmeket – színek formájában. Teljesen másként tértem vissza; szinte újjászülettem

– írja a Mirror.