Terápia helyett ChatGPT? – Ezért veszélyes az új trend a pszichológus szerint

A mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT elterjedése egyre többeket ösztönöz arra, hogy lelki problémáikkal is a géphez forduljanak. Vajon képes egy algoritmus valódi segítséget nyújtani? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgettünk arról, mit gondol erről a trendről, és hogy milyen hatással lehet az AI a terápiás kultúrára – különösen a fiatalabb generációk esetében.

ChatGPT mint terapeuta? – Komoly veszélyekre figyelmeztet a szakember

A szakmát is meglepte a ChatGPT térnyerése  

Ahogyan az AI megjelent a mindennapokban, a pszichológus szakma is reagált – nem kevés szorongással.  

– mondja a szakértő. A mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán fontos, hogy ne pánikreakcióval, hanem megértéssel és tudatossággal reagáljunk. Ahhoz pedig, hogy megfelelően használjuk, tisztán kell látni, mire képes az AI – és mire nem.  

A terápia alapja: az élő, emberi kapcsolat  

A pszichoterápia lényege nem a tanácsadás vagy információátadás, hanem az élő kapcsolat, amelyben a páciens és a terapeuta közösen dolgoznak a lelki folyamatokon.  

„A terápiában két ember találkozik egy valós, jelen idejű kapcsolatban. A terapeuta nemcsak a kimondott szavakra figyel, hanem a nonverbális jelekre, érzelmekre, viselkedési mintázatokra is – és ezekkel tud dolgozni” – hívja fel a figyelmet dr. Makai Gábor, hozzátéve, hogy ez a személyes jelenlét és érzelmi ráhangolódás teszi lehetővé a mélyebb önismereti és feldolgozási munkát.

„A ChatGPT nem érez, nem él át semmit, és nem tud önmagára reflektálni – ahogyan egy terapeuta teszi” – mutat rá a klinikai szakpszichológus.

Az áttétel – ami nélkül nincs mély terápia  

A terápiás kapcsolatban az egyik legfontosabb gyógyító tényező az úgynevezett áttétel, amikor a páciens tudattalanul a múltbeli kapcsolati élményeit vetíti a terapeutára.  

„A páciens a régi kapcsolati mintázatait – például amit a szüleivel élt meg – gyakran a terapeutára vetíti ki. Ez az áttétel, amivel a terápiában tudunk dolgozni. A múlt feldolgozása, a régi sérelmek újraélése és átírása a terápiás folyamat elengedhetetlen része. A ChatGPT erre sem képes, hiszen az nem vesz részt az érzelmi kapcsolatban, és így áttétel sem alakul ki, vagyis a múltbeli sérülések korrekciója is elmarad.”

Nem csak az áttétel, hanem a viszontáttétel – vagyis a terapeuta érzelmi reakciói – is a munka része, amiből értékes információk nyerhetők; ám mivel az AI nem érez, így önmagára sem tud reflektálni.  

A páciens stabilizálása – a pszichés „holding” szerepe  

A pszichoterápiában fontos, hogy a terapeuta képes legyen érzelmileg stabilizálni a pácienst a különösen nehéz, megterhelő témák feszegetése során.  

– magyarázta dr. Makai Gábor, kiemelve, hogy ez a fajta jelenlét, érzelmi ráhangolódás és szabályozás teremt biztonságot a terápiás térben. A ChatGPT ezzel szemben nem tud határokat húzni és képtelen felismerni azt, ha a felhasználó túlterhelt. Ennek következtében érzelmi stabilitást sem képes nyújtani.

Krízishelyzetben kifejezetten veszélyes lehet  

A szakértő szerint a legaggasztóbb, ha valaki súlyos pszichés krízisben a mesterséges intelligenciához fordul.

– hívja fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus, hangsúlyozva, hogy az AI-nak nincs személyes felelőssége, nem tud közbelépni. Súlyos helyzetekben akár hamis biztonságérzetet is kelthet, ami gátolhatja a valódi segítségkérés lehetőségét.

Miért fordulnak mégis sokan az AI-hoz?  

A ChatGPT egyik legnagyobb előnye, hogy nem ítélkezik, mindig türelmes, és „meghallgat". A mesterséges intelligencia nem kritizál, elfogadó, és sokan emiatt érzik magukat biztonságban mellette. A szakember szerint azonban ez csak a biztonság illúziója, hiszen nincs valódi érzelmi kapcsolódás.  

„Ez rövid távon megnyugtató lehet, de hosszú távon akadályozhatja a valódi kötődés kialakulását, és megerősíthet elkerülő mintákat – például azt, hogy az emberek veszélyesek, a gép biztonságosabb” – mondta dr. Makai.

A társas kapcsolatok kerülése – az AI mint elkerülő megoldás  

Azok, akik eleve nehezen kapcsolódnak másokhoz, még inkább vonzódhatnak az AI-hoz. 

„Sokan, akik félnek az intimitástól, az elutasítástól vagy a megszégyenüléstől, elkerülik az emberi kapcsolatokat. Számukra a ChatGPT egyfajta menekülési útvonal. A mesterséges intelligencia megerősíti őket abban, hogy jó döntés távol maradni a valódi kapcsolatoktól. Ez különösen veszélyes lehet olyan személyek esetében, akik alacsony önértékeléssel, negatív énképpel élnek, vagy már meglévő pszichés problémákkal küzdenek.” 

A serdülők különösen veszélyeztetettek  

A kamaszkor természetéből fakadóan sérülékeny időszak: a fiatalok még keresik önmagukat, ennek során pedig identitáskríziseken mennek keresztül. Ilyen élethelyzetben könnyen vonzódhatnak a „biztonságos digitális kapcsolatokhoz”.

Nem csak a gyerekeket kell edukálni – a felnőtteket is  

A szakember szerint a nemcsak az jelent gondot, hogy a fiatalok „barátként” tekintenek a mesterséges intelligenciára, hanem az is, hogy a felnőttek sincsenek tisztában az AI valódi működésével.  

– árulta el a szakember, aki szerint fontos lenne, hogy a pedagógusok és a szülők edukációs programokon vegyenek részt, amelyeken a mesterséges intelligenciáról, annak technikai oldaláról, valamint pszichés vonatkozásairól tanulhatnak.

„Ha a gyerek már kis korban megtanulja, mire való a ChatGPT, később sem fogja terápiás eszközként használni. Ha tudja, hogy levest kanállal eszünk, nem fogja villával próbálni. Ugyanígy: ha megtanulja, hogy lelki problémával emberhez kell fordulni, akkor nem egy géptől vár majd megoldást” – hangsúlyozta dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Lehet hasznos, de nem terápiás eszköz  

A ChatGPT és más AI-alapú eszközök hasznosak lehetnek – például információszerzésre, tanulásra vagy relaxációs technikák elsajátítására. A pszichológus szerint azonban fontos, hogy ne tekintsünk ezekre az algoritmusokra terápiás eszközként, mert nem képesek helyettesíteni az emberi kapcsolatokat, az érzelmi jelenlétet és a pszichés fejlődést támogató mély, belső munkát.  

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: