Boldog, ha megehet egy cső főtt kukoricát? Nem csoda, még magyarázat is van rá!

A csemegekukorica lédús, édes ízű és egészséges gabonaféle, jó rost- és tápanyagforrás, amely segíti a káros méreganyagok ki­ürülését a szervezetünkből. Magas a kalcium-, kálium-, vas-, foszfor-, magnézium-, rost-, fehérje-, szénhidrát- és keményítőtartalma. A-, C-, B1-, B5-, B6-, és E-vitamint, szerves sót, karotint, keményítőt is tartalmaz. Jelentős a tápértéke, sok energiát szolgáltat.

A boldogságvitaminként is emlegetett B1-vitaminja jó hatással van a közérzetünkre, javítja a szervezetünk stresszel kapcsolatos ellenálló képességét. Rosttartalma serkenti a bélműködést. A benne lévő antioxidánsok lassítják az öregedési folyamatot. Rendszeres fogyasztásával bőrünk ragyogó lesz és javul a látásunk. Jó tudni: cukorban és szénhidrátokban rendkívül gazdag, rendszeres fogyasztása elhízáshoz is vezethet és növeli a vércukorszintet, a diétázóknak és cukorbetegeknek érdemes kerülniük a kukoricát.

Főzve, grillezve, köretként is fogyasztható. Finom levesek, saláták készíthetők belőle, tehetjük pizzára. Nem ajánlott nyersen enni, mert hasmenést okoz. A népi gyógyászat a kukoricabajuszból főzött gyógyteát – a szárított bibeszálat – használja húgyúti problémák (vesekő, vesehomok, hólyaghurut, gyulladások) megelőzésére, köszvényre, cukorbajra, ödémára.

Gyakori összetevője a fogyasztótea-keverékeknek, enyhe vizelethajtó hatása miatt. Férfiaknak is ajánlott, prosztatamegbetegedést is orvosolhatunk vele. A pattogatott kukorica savlekötő hatású, refluxos betegek tüneti kezelésére alkalmas. Régen köhögés ellen a bajuszt a kukoricaszemmel együtt főzték meg, azt leszűrve, cukorral, mézzel ízesítették és forrón adták a betegnek. Érdekesség: nemcsak sárga kukorica létezik: lila, barna és kék színben is elérhető.