Szent György hava: Torokra kent gyíkkal űzték el a betegséget

Szent György hava: Torokra kent gyíkkal űzték el a betegséget

György
PUBLIKÁLÁS: 2021. április 18. 11:30
Az áprilist a népi kalendárium Szent György havának nevezi, és nemcsak a sár­kányölő hőshöz, hanem a 24-i névnaphoz is több legenda, népszokás és hagyomány kapcsolódik.
Bors

Segítő szent

De ki volt az a személy, akiről elődeink egy hónapot neveztek el? Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú volt. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri, ő az egyik leghíresebb katonaszent.

Ábrázolása miatt –  amint lovagként legyőzi a sárkányt – könnyen felismerhető, mással össze nem téveszthető. Előkelő családból származott, majd Diocletianus császár idején hadiszolgálatba lépett, és hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Börtönbe vetették, és mivel a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták a hitétől eltéríteni, kivégezték.

Szent György egyike a tizennégy segítő szentnek, vagyis azoknak a Krisztus utáni első keresztény vártanúknak, akiket együtt hívnak segítségül. A hagyomány szerint ezek a szentek a haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat a nagy bajokban megsegíthetik. Természetesen mindegyiküknek megvolt a maga „területe”: mivel Szent György a hitéhez ragaszkodó ember példája volt, a hit elleni kételyekben fordultak segítségért.

A legenda

A legismertebb legenda szerint György egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól, amely hosszú ideje zsarolta a települést. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában, akár sárkány formájában is legyőzi.

Megjelenése

Filmek, szobrok és festmények is őrzik Szent György emlékét, számos város a védőszentjének választotta, így címerében is megtalálható az alakja. Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. Sár­kányölő Szent György a régi időkben a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt.

Szokások a napon

* A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a dátuma is.

* Gonoszjáró nap is volt, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak, ezért a kerítésre és az ajtókra tüskés ágakat tettek, hogy a boszorkákat távol tartsák.

* Ezen a napon a pásztorok kisöpörték az istállókat; megszórták vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével pedig megfüstölték magukat és a jószágukat.

* A tűzön a nyájat is áthajtották, majd háromszor átugrottak rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.

* Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött: nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek vagy zöld ágnak, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre: a nyírfa vagy rózsafaág rontáselhárító volt.

* Tájanként különböző módszerekkel védték György napján a házat és lakóit, de főleg az istállót: például körülfüstölték, zöld ágakat tűztek az ajtóra, kapura.

* Gyakori volt, hogy kifüstölték vagy gyógyfüvekkel kiforrázták a tejesköcsögöket. Hittek abban is, hogy a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, vagyis diftéria, ha megkenegetik a torkukat vele.

Ábrázolása

A sárkány, mint a gonosz megtestesítője több nép irodalmában, mese- és mondavilágában is megtalálható. A magyar gyerekek általában a sárkány, illetve a bo­szorkány alakjában ismerkednek meg először a gonosz fogalmával, a jó ellentétpárjaként. Benedek Elek és Illyés Gyula meséiben gyakran emberi tulajdonságokat is kapnak a sárkányok, a fiatal vitéz, vagy a szegény legény győzelme a sárkány felett pedig egyben a hős felnőtté válását is szimbolizálta. Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményében sárkány őrizte Tündérország harmadik kapuját, őt legyőzve jutott el Jancsi Iluskához.

A fejek száma

A mesékben a sárkánynak több feje is van – 3, 7, 14, 24, de néha száz –, és általában tüzet vagy gőzt okád, és ez nehezíti a szörny legyőzését, hiszen minden fejet le kell vágni ahhoz, hogy elpusztuljon.

Az idők so­rán a gyerekeknek szóló alkotásokban a sárkány is megváltozott, olykor barátságos, bölcs figura lett belőle, majd korunk mesehőse, Süsü már megjelenésében is más lett: ő a híres egyfejű. Igaz, Csukás István hősének családja még többfejű alakokból állt, és a „fogyatékosan”, egyfejűnek született Süsüt apja kitagadta, ami egyben a kitaszítottságát is jelképezi a többfejű sárkányközösségből. A gyerekek így még inkább azonosulni tudnak az egyébként is szerethető sárkányfigurával.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.