Bölcsek voltak, ma bugrisok a babonások

Miért hiszünk a babonákban, és egyáltalán mi az a babona, hogyan alakult ki? A hivatalos megfogalmazás szerint „a babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban egyáltalán nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket el­képzelve”. Tágabb, de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit. 

A babonára jellemző, hogy a természettudományos ismeretekkel és a rendszert alkotó vallások dogmáival is szemben áll, így ezek állításaival cáfolható. Az egy bizonyos kultúrán, népcsoporton belül elterjedt hiedelmek rendkívül tartósak, sok ba­bona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon keresztül él és hat.

Tévhitek, bálványok

A babonák ősidők óta jelen vannak az emberek életében. Valaha „babonásnak” a bölcs embert nevezték, aki körültekintően mérlegeli a körülményeket és az istenek által küldött jeleket, és cselekedeteit a lehetséges következmények szerint alakítja. A görögöknél használt kifejezéshez már kapcsolódott pejoratív értelem, mivel a keleti istenkultuszok barbárnak tekintett jelenségeire is alkalmazták. Cornelius Tacitus római történetíró a kereszténységet nevezte „ve­szedelmes babonának”, Aquinói Tamástól eredeztethetően, a középkori hittudomány értelmezésében pedig olyan hiedelmekre használták, amelyek ellentétesek voltak a kereszténységgel, hamis istenképen – bálványon – alapultak.

Igényeket elégít ki

A tizenkilencedik században kialakult klasszikus néprajztudomány szerint a hiedelem, vagy elítélő szóval babona a hivatalos (állami, egyházi, tudományos) intézmények által képviselt eszméktől függetlenként létező, a népi tudatban gyökerező, és abban tovább élő elképzelés. Az ilyen eszmerendszer vagy hiedelemvilág legfőbb feladata az „intézményesült” eszmék által ki nem elégített társadalmi (vallásos, spirituális) igények kielégítése.

Ma főként olyan hitekre alkalmazzák, amelyeknek nincs tudományos vagy logikus alapjuk. Ez a mindennapi életben leginkább akkor mutatkozik meg, ha valamire magyarázatot keresünk, és nem találunk rá racionális választ.  

Alap a biztonságkeresés

Az emberre jellemző, hogy szereti a biztonságot, a kiszámíthatóságot, és nehezen tudja elfogadni, ha valami váratlan szörnyűség történik vele. Márpedig a mindennapokban sokszor előfordul ez, és ha kutatja az okát, sokszor a babonában találja meg. 

A babonás hittel megmagyarázhatunk valami rosszat: azért jött a nem várt vendég, mert reggel beütöttem a könyökömet; azért karamboloztam, mert át­ment előttem az úton egy fekete macska stb. Illetve a megfelelő tárgyakkal, mint a négylevelű lóhere, be is vonzhatjuk a jót, a szerencsét.