Miért szellentünk? Minden, amit a bélgázról tudni akart

Miért is szellentünk?

A kérdésre a válasz egyértelműen a levegőben van. A szájon és a másik oldalon távozó gázok a beszéd, evés, más tevékenység közben lenyelt levegő. En­nek nagy része böfögés formájában távozik, egy kevés azonban továbbhaladhat a vastagbél felé. A másik összetevője vi­szont a bennünk lejátszódó kémiai folyamatoknak tudható be. A vastagbélben a félig megemésztett táplálékot élő baktériumok bontják tovább, aminek hatására szintén gáz képződik. Szóval ez egy természetes dolog, az élet velejárója. Viszont a szagok, hát igen, azok és a hanghatások okozzák a legtöbb kellemetlenséget.

Szagos tények

Sajnálatos módon a levegőbe kerülő aromákért maga az egyén felelős, de az elfogyasztott ételek is közrejátszanak.

– Mindenkinek más a bél­flórája, ezért is különbözünk abban, ki mitől, mennyit szellent. Emiatt lehetséges, hogy egyesek bélgázai nem tartalmaznak metánt. A bélgázok 99 százaléka színtelen, szagtalan, a kellemetlenséget az 1 száza­lé­kuk okozza – magyarázta dr. Bakucz Ta­más, a Duna Medical Center gasztroenterológus szakorvosa. – A magas kén­tar­talmú ételek, az állati eredetű fehérjék, de né­hány gyógyszer is előidézhet a külvilág számára kellemetlen mellékhatásokat, amikor valakiből távozik a levegő.

Az emésztés lelassulása is fokozza a kellemetlenségeket, mivel tovább van bent az elfogyasztott étel, ital, és több idejük van dolgozni rajta a baktériumoknak. De a túl rostos ételek sem jók, mert azok meg fokozzák az alfarhangokat.

Bajt jelezhet

Amikor a szélviharok zavaróvá válnak, az már egy esetleges komolyabb probléma előszele lehet, de nem kell egyből megijedni.

– A fenti panasszal hozzám forduló betegeimhez az első kérdéseim a diétájukkal kapcsolatosak – árulta el dr. Bakutz.

Ezzel egyrészt kiszűrhető a panaszt okozó táplálék, másrészt felhívhatja a figyelmet bizonyos betegségekre, például a laktózérzékenységre. Amennyiben diétával kapcsolatos kérdés merül fel, úgy a dietetikusok tudnak segíteni. Viszont ha nem segít a diéta, illetve a szellentés, puffadás mellett más panaszok – hasmenés, hasi fájdalom, láz – is előfordulnak, már mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Fokozottan igaz ez abban az esetben, ha úgynevezett „vészjósló” – „alarm” – tünetek, például hányás, vérszegénység, sárgaság, székelési szokások megváltozása, nem akaratlagos fogyás is jelentkeztek, melyek akár egy komolyabb betegségre is utalhatnak.

A böfögések miatt sem kell azonnal aggódni, de ha már-már elviselhetetlen szagok törnek elő a szájból, akkor bizony azok is komoly betegségekre utalhatnak.

– Az alkalmanként kellemetlen szagú büfögés mindenkinél előfordulhat, ám ha gyakorta történik, vagy nagyon zavaró, szakorvoshoz kell fordulni – hívja fel a figyelmet a doktor.

Mennyi az annyi?

A legtöbb irodalom szerint nagyjából nyolc-húsz galambot engedünk el naponta. Az pedig, hogy pontosan ki mennyit, a megfigyelések alapján a táplálkozási és italfogyasztási szokásoktól függ.