Töltsük fel az erdőből a házipatikát

A gyógyszeripar az egyik legtöbb pénzt a konyhára hozó ágazat. Ha bekapcsoljuk a tévét, mit látunk legtöbbször a reklám­blokkokban? Szedje ezt a reumára, azt a fejfájásra, amazzal pedig kenje be a visszeres lábát. Persze a kockázatokról mindenképpen kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét. Sokan be is dőlnek a marketingnek, de van egy másik tábor is. Akik a pirulák helyett a természethez nyúlnak, ha gyógyulni szeretnének. Hogy az ember tisztában legyen azzal, melyik természet adta növény mire jó, kitűnő választás részt venni egy úgynevezett gyógynövénytúrán.

Ez nem más, mint a természetben éppen megtalálható gyógynövények bemutatása kényelmes sétába csomagolva, gyakori megállókkal, előadásokkal a növényekről és azok felhasználásáról. Fontos tudni, hogy ez nem azt jelenti sosem, hogy a végén egy nagy csokor növénnyel távozik az ember, nem mindenhol engedett ugyanis a növények szedése. Takács Tamás, a zánkai Gyógynövény-völgy munkatársa, fitoterapeuta elárulta, a kora tavaszi időszakban a gyűjthető gyökerek, kérgek, rügyek mellett az első virágzó növények is megjelennek. 

– A gyógynövények hatóanyagait a megfelelő eljárással lehet kinyerni: egyes növények tavaszi salátaként nyersen is fogyaszthatók, másokat teaként vagy alkoholos áztatmány formájában. Fontos az adott növény felhasználásának módját és ellenjavallatait is megismerni – hívta fel a figyelmet a szakember.

A kora tavasszal kibújó gyógynövényekből összegyűjtöttünk egy nagy csokorral.

Tyúkhúr(Stellaria media)

A növény 10–50 cm magasra nő, bár gyakran a földre fekszik a szára. Kedveli a nitrogénben gazdag talajokat, művelt trágyázott területeket, szántóföldeket, kerteket, de szinte bárhol megtalálható. Kora ta­vasztól az első fagyokig virágzik, virágai fehérek. A virágzó növény kitűnő leves-, saláta-, illetve főzelék-alapanyag. A salátába érdemes gyermekláncfüvet, spenótot vagy sóskát is tenni, ezzel még finomabb lesz az ételünk.

Szárítva fűszer készíthető belőle, szószok, mártások, szendvicsek, saláták ízesítésére ajánlott. A népi gyógyászat vízhajtó, vesekőoldó, epeműködést serkentő, köp­tető és túlzott gyomorsavtermelést csökkentő szerként alkalmazza, külsőleg bőrproblémákra (horzsolások, viszkető kiütések, ekcéma, fekélyek) használható. Leveleinek szaponintartalma miatt nagyobb mennyiség fogyasztása hasmenést és hányást okozhat. A mezei tikszemmel könnyen összekeverhető, ám az a növény mérgező. Ilyenkor figyeljük a virágokat, a tikszem virágai pirosak, illetve kékek.

Salátaboglárka(Ranunculus ficaria)

Általában nagy virágtelepeket alkot, elsősorban nyirkos erdőtalajokon fordul elő, vízigényes növény. Már kora tavasszal láthatjuk apró, fényes, sárga virágait, amelyeknek hosszúkás sziromlevelei napocska alakot formálnak a szárak tetején.

Levelei sötétzöldek, szív alakúak. Nevét onnan kapta, hogy friss, virágzás előtt leszedett hajtásait salátaként fogyasztották. A benne található magas C-vitamin-tartalomnak köszönhetően jó védelmet nyújtott skorbut ellen, és általában is jót tett az im­munrendszernek a téli hónapok után. Leveleiből vesetisztító tea készül, emellett bőrbetegségek, aranyér és vérnyomásproblémák ellen javasolt. 

Százszorszép(Bellis perennis)

Európában őshonos növény, kedveli a réteket, mezőket. 5–30 cm magasra nő meg, tavasztól őszig virágzik, virágai fehérek. A népi gyógyászatban légúti megbetegedések gyógyítására alkalmazták nyák­oldó hatása miatt.

Az ókorban a sebészek a százszorszép levében áztatták a kötszereket. Antimikrobiális és antifungális (gombaellenes) hatása bizonyított, a népi gyógyászat bőrbetegségek, májpanaszok és légúti hurutok ellen is alkalmazza.

Orvosi kankalin(Primula officinalis)

A kankalinfélék családjába tartozik, évelő növény, amely leginkább erdőben, réteken, hegyi tájakon terem. Halványzöld levelei 10–20 cm hosszúak, csipkés szélűek és hosszúkásak. Sötét sárga, apró virágai ernyőszerűen alkotnak virágzatot.

Virága számos vértisztító teakeverék összetevője. Reumatikus panaszok enyhítésére bedörzsölve vagy ülőfürdőként is használatos. A hazánkban szabadban termő kankalinfélék nagy része védett, begyűjtésük bírságot von maga után.

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

A káposztafélék családjába tartozó, egy- vagy kétnyári gyom- és gyógynövény eredetileg Európában őshonos, de mára már a világ minden részén elterjedt, a trópusok kivételével. Viszonylag igénytelen növény, így némi csapadék és valamennyi napsütés elég neki, ezért mezők, útszélek, töltések gyomtársulásaiban gyakran megtalálható. Szára 10–70 cm magas, elágazó. Levelei tőlevélrózsát alkotnak, tőlevelei lándzsás alakúak és kacúrosak, míg a felső levelek széle ép.

Apró fehér virágai négytagúak, fürtökben nőnek. Belső vérzések (méh, gyomor, bél) kezelésének kiegészítője lehet, külsőleg a bőr felületi sérüléseinél vagy orrvérzéskor nyújt segítséget vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatása miatt. Magas káliumtartalmának köszönhetően vizelethajtó tulajdonsággal is rendelkezik. Várandósság és szoptatás esetén fogyasztása nem ajánlott!

Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

Beszédes nevéből sok minden sejthető: levele fehér pöttyös, és a tüdőbetegségeket gyógyítja. A 15–30 cm magas évelő növény hazánkban leggyakrabban árnyas, nyirkos bükkerdők, gyertyános tölgyesek talaján található meg. Könnyen felismerhető tojásdad, pettyes leveleiről. Kis tölcsérek alkotta virágzata kezdetben piros, majd folyamatosan kékké változik. A szárított levelekből tea készül, ami elsősorban légúti megbetegedésekre jó. Köptető, köhögéscsillapító, hurutoldó, enyhíti az asztmás tüneteteket.

A levelek és a virágos hajtások is magas nyálkatartalmúak, ennek köszönhetően a krónikus tüdőbetegségekre is kiváló. Régen a tbc szinte egyetlen gyógyszere volt. Gyulladáscsökkentő hatása is ismert, valamint vírusos hasmenés esetén is alkalmazza a népgyógyászat. A májkárosító pirrolizidin alkaloidok jelenléte miatt azonban kerülni kell teájának tartós (többhetes) fogyasztását, illetve az alkoholos kivonatok belsőleges használatát. 

Az ország minden részén érdemes túrázni

A Kárpát-medence tele van lehetőségekkel, bármerre is indulunk. Hagyományőrző céllal 2016-ban nyílt meg a Pálos Gyógynövénykert Kesztölcön, ahol a többi közt kakukkfüvet, borsfüvet, levendulát és zsályát termesztenek. Szedni nem, de vásárolni lehet. A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A pannonhalmi bencések ma is ápolják a hagyományokat, gyógynövénykertjük egész évben látogatható és a Levendula-lepárló műhelyük is időszakosan. Bükkszentkereszt és Monor környékén is találni túrákat, ahogy Gyuri bácsi, a bükki füves ember is tart sétákat, akár háromnapos kirándulásokat is.

Jó tudni! 

Védett területeken ne szedjünk semmit, a védett növényeket pedig minden termőhelyen hagyjuk háborítatlanul! Magánterületen kérjünk a terület gazdájától engedélyt! Állami területeken 2 kilogramm gyűjthető gombákból, erdei gyümölcsökből vagy gyógynövényekből.