Hogy kerülnek a nyári fürdőruhás képeim egy társkereső oldalra?

Se szeri, se száma, hány embert érint képmásának engedély nélküli felhasználása. Egy fiatal nő volt barátja fényképeit felhasználva készített Facebook-profilt az egykori szerelme nevével. Az álprofil alatt olyan dolgokat töltött fel, amelyekből sokan azt hihették, a férfi a saját neméhez vonzódik. A visszaélésre fény derült, az ügy végére a bíróság tett pontot. Ez a történet azonban csak a jéghegy csúcsa, ehhez hasonló rémsztorikkal Dunát lehetne rekeszteni. Ami még riasztóbbá teszi a jelenséget, hogy nagyon sokan még csak nem is sejtik, képtolvajlás áldozatai lettek.

Nem vagyunk elég körültekintőek

Már-már közhely, hogy amit az interneten megosztunk magunkról, az örökre ott is marad. Olykor pedig egy másik személy gondoskodik arról, hogy képeink ne vesszenek a feledés homályába.

Ha már úgy döntünk, hogy a közösségi oldalakon megosztjuk a rólunk készült fényképeket, akkor legalább arra ügyeljünk, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

– Használjuk az adatvédelmi beállításokat, szűrjük, hogy ismerőseink közül ki milyen fényképet láthat az oldalunkon – hangsúlyozza Forgács Mariann, a Be Social ügyvezetője. – Idegen embereket ne jelöljünk vissza, még akkor sem, ha vannak közös ismerőseink az illetővel – magyarázza a közösségimédia-szak­értő.

Az is nagyban megkönnyíti a képtolvajok dolgát, hogy az em­berek többsége nem elég tudatos internetfelhasználó. A fiatalok agyba-főbe osztják meg magukról a fényképeket bármiféle elővigyázatosság nélkül. Az idősebb generáció­nál az jelenti a problémát, hogy egyszerűen nem ért eléggé a közösségi oldalakhoz, éppen ezért az esetlegesen rá leselkedő veszélyekre sem tud kellőképpen felkészülni.

Bírósági ügy lehet a képlopásból

Ha felfedezzük, hogy engedély nélkül használja valaki a fényképeinket, akkor azt első körben jelezzük az internetes oldal kezelőinek. A portál adminisztrátorai legtöbbször gyors ellenőrzés után egész egyszerűen elérhetetlenné teszik a nem kívánt tartalmat, ám az is igaz, ahány internetes oldal, annyiféle szokás. Bizonyos közösségi oldalak még szankcionálják is a képtolvajlást, az elkövetőt akár törölhetik is az oldalról.

Ugyanakkor jó tudni, hogy jogi lépéseket is tehetünk, ha valaki engedély nélkül használja a fényképünket.

– A képmáshoz való jog személyiségi jog, ez pedig védelmet élvez. Márpedig ha valaki a rólunk készült fényképet az engedélyünk nélkül használja, jogsértést követ el – nyomatékosítja dr. Borbély Zoltán ügy­véd.

Pénzbüntetés járhat érte

Személyiségi jogaink megsértése esetén polgári peres eljárás során bíróságon vehetünk elégtételt. Ha bebizonyosodik, hogy valaki más a képünkkel visszaélt, a fotótolvajt sérelmi díj megfizetésére kötelezhetik.

Ha valakit hátrány ér – például egy nyilvánosságra hozott kép miatt nem kap meg egy állást, és ezt bizonyítani tudja, súlyosabb összeg is kiszabható a szivárogtatóra. A pénzbüntetés összege a sérelem mértékétől függ – hangsúlyozza dr. Borbély.

A jogász kitér arra is, hogy ha valaki más fényképével reklámoz valamit, és ezzel pénzt keres, akkor is megítélheti a bíróság a pénzbüntetést. A személyiségi jog megsértésének elévülési ideje öt év.