Egyre több laborkörülmények között növesztett szervvel végeznek biztató kísérleteket. A legújabb siker: kutatók patkányok és sertések testébe ültettek ilyen vesét, a szerv ráadásul valamelyest működött is, mert vizelési ingert váltott ki.
Bár a kutatás biztatónak bizonyult, valószínűleg még éveket kell várni az emberkísérletekig. Az idő viszont sürget, hiszen egyre többen szorulnak veseátültetésre világszerte, a donorok száma pedig messze elmarad a vesére várókétól. Még a fejlett országokban is éveket kell várniuk a pácienseknek.
Nem véletlen, hogy a kutatók alternatív megoldásokkal is kísérleteznek: 3D-s nyomtatóval készítenek szerveket, de őssejtek segítségével is növesztenek például vesét is. A növesztett vesékkel az a legnagyobb probléma, hogy a vesét bonyolult szerkezetű szövet alkotja, a szervhez ráadásul számos vért és vizeletet szállító rendszer kapcsolódik és gyakran alakul ki hidronefrózis, azaz üregrendszeri tágulat, amelyet a elzáródás miatt fokozódó nyomás vált ki. Ilyenkor a vizelet felgyülemlik és nem tud távozni a veséből.
A problémát igyekeztek megoldani a kutatók: extra vezetéket és húgyhólyagot növesztettek a gazdaállatokban, patkányokban és sertésekben. Ezek segítették a vizeletet eljuttatni az állat eredeti húgyhólyagjába, a rendszer tehát működöt: a növesztett veséből a vizelet az új hólyagba, majd az eredetibe került.
- Bár érdekes és figyelemre méltó eredmény, de nem jelenti azt, hogy a rendszer emberekben is működne. Évek kellhetnek még hozzá, de a megoldás közelebb visz minket a vesék működésének és a vizelet távozásának megértéséhez - mondta Chris Mason, a University College London professzora a BBC-nek.
A kutatók azt tervezik, hogy az emberi őssejteket sertés embriókba ültetik, hogy ne kelljen genetikailag módosított veséket növeszteni, majd a sertésben kialakuló vesét még a teljes kifejlődés előtt ültetnék emberbe. Így azt remélik, hogy elkerülhetők a komplikációk.
