Az éhezés "emlékezete" nemzedékeken át öröklődik

testeslelek
PUBLIKÁLÁS: 2015. augusztus 03. 23:30
Az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatói ezt fonalférgeken bizonyították.
MTI

Az éhezés "emlékezete" nemzedékeken át öröklődik - bizonyították fonalférgeken az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Genetics szaklap online kiadásában ismertetik.

A Caenorhabditis elegans fonalféreg egy milliméter hosszú talajlakó féreg, amely 959 sejttel rendelkezik, és ezek mindegyikének külön neve van. Legfeljebb 7-10 napig élnek, az egyedek nagy többsége hermafrodita (hímnős), és 3-5 nap után már világra hozzák utódaikat. Egy-egy C. elegans 8-10 petét rak le.

A tudósok Ryan Baugh irányításával több ezer Caenorhabditis elegans fonalférget a petéből való kikeléstől kezdve éheztettek. Egyes egyedek csak 1 napig részesültek elégtelen táplálékban, míg mások akár 8 napig, vagyis életük túlnyomó részében éheztek - olvasható az eScience News hírportálon.

Azok a fonalférgek, amelyek hosszabb ideig éheztek, lassabban növekedtek, a felnőtt egyedek testmérete kisebb volt és szerencsésebb fajtársaiknál kevésbé termékenynek bizonyultak. Kisebbek és kevésbé termékenyek voltak utódaik is.

A kísérlet során azonban bebizonyosodott, hogy a nélkülöző fonalférgek gyermekei és unokái szívósabbá váltak: másoknál jobban bírták az éhezést és tűrték a kedvezőtlenül magas hőmérsékletet. Többségük hím volt, míg az átlagpopuláció döntő többsége hímnős.

"A természetben a bőség idején magasabb a növekedési rátájuk, és fokozódik az egyedek termékenysége, az éhínség beköszöntével azonban a fonalférgek +takarékra állítják+ szervezetüket" - magyarázta Ryan Baugh, aki szerint a C. elegans egyedeinél kialakul az éhezés "emlékezete".

A kutató a hímek megnövekedett egyedszámát a stresszre adott válaszként értelmezi, amely nagyobb genetikai változékonyságot eredményez, és így jobb túlélési esélyeket kínál az utódoknak, mint amit a hermafroditák önmegtermékenyítése biztosít.

A fonalférgek alkalmazkodási mechanizmusait taglalva Ryan Baugh elmondta, hogy nem a gének változnak meg, csupán a génkifejeződés módosul több nemzedéken keresztül. Ennek az úgynevezett epigenetikai hatásnak a létrejöttében szerepet játszhat a ribonukleinsav (RNS) molekuláinak megváltozott "viselkedése", de elképzelhető, hogy valamilyen módosuláson mennek keresztül a sejtek energiatermelő szervecskéi, a mitokondriumok.

"Akármi is legyen ez az epigenetikai változás, teljesen egyértelmű, hogy nemzedéken át öröklődik" - fogalmazott Ryan Baugh. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.