A játék sokkal inkább agyunk jutalmazási központjára hat, mint a memóriáért felelős hippokampuszra. Ez pedig idős korra problémákhoz vezethet.
A világhírű Proceedings of the Royal Society című lapban publikált legújabb kanadai tanulmány szerint a navigálós videojátékokkal rendszeresen játszók hatékonyabb vizuális képességekkel rendelkeznek, ugyanakkor a játék sokkal inkább agyuk jutalmazási központjára hat, mint a memóriáért felelős hippokampuszra. Ez pedig idős korra problémákhoz vezethet.
A tudósok úgy számolnak, hogy világszerte heti 3 milliárd órát töltünk videojátékokkal, de sokkal aggasztóbb, hogy a mai fiatalok jó része 21 éves korára már mintegy 10 ezer órányi videojátékozáson van túl.
Az adatok frissességét mutatja, hogy a rendszeres, több órás, tehát intenzív játék hatásairól szóló kutatások mostanra hoznak eredményeket. A több mint egy évtizedes kutatásban olyanokat vizsgáltak, akik hetente több mint 6 órát töltenek videojátékokkal.
– A több mint egy évtizedes kutatás bebizonyította, hogy a videojátékosok jobb vizuális megfigyelési képességekkel bírnak, ugyanakkor, azt is megállapította, hogy a játékosok nagyobb mértékben támaszkodnak az agytörzs jutalmazási központjára, mint azok, akik nem játszanak rendszeresen. Korábbi kutatások szerint pedig azoknál, akik inkább az agy jutalmazási központját használják, csökkent a szürkeállomány, és kisebb aktivitást mutat a hippokampuszuk – mondta Gregory West orvosprofesszor.
A Montreali Egyetem és a McGill Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a hippokampusz alacsony aktivitása kapcsolatban áll az Alzheimer-kór és más, hasonló neurológiai rendellenességek kialakulásával.
