A közösségi oldalak ma már életünk szerves részét képezik, a használatukkal azonban hajlamosak vagyunk túlzásba esni. Éppen ezért nem minden munkáltató örül, ha alkalmazottja a neten böngészve tölti napjait. Ám a tiltás sem megoldás, az ugyanis negatívan hathat a hatékonyságra.
Facebook, Tumblr, Instagram, Twitter, Pinterest – csak néhány azok közül a közösségi oldalak közül, amelyeket látogatunk, az ezeken eltöltött idő pedig akár több órára is rúghat naponta. A munkáltatók éppen ezért igyekeznek szabályozássokkal normál mederbe terelni a munkahelyi internethasználatot, ám a közösségi oldalak „letiltása" csökkentheti a munkamorált, ezzel együtt pedig a produktivitást is.
– Ma már úgy tartják, az általánosan vett alapvető szükségleteink mellé sorolhatjuk az internetkapcsolat, valamint a közösségi oldalak meglétét is, illetve azt, hogy utóbbit bárhol és bármikor meglátogathassuk – mondja Földi Miklós Dániel munkapszichológus. Persze lényeges kérdés, hogy hol dolgozik az illető.
A reklámügynökségeknél, marketinges cégeknél, tartalomkészítéssel foglalkozó vállalkozásoknál nemcsak megengedett a közösségi oldalak használata, de a munkavégzés szerves részét képezi, míg például a bankszektorban, biztosító cégeknél és egyéb olyan helyeken, ahol fontos az ügyfél személyes adatainak védelme, nem, vagy csak korlátozott mértékben engedélyezettek.
Persze a saját eszközön – okostelefonon, táblagépen – történő használat ezeken a munkahelyeken sincs megtiltva, ám a szabályozásoknak köszönhetően csak bizonyos helyeken használhatók – munkaállomásnál például nem. Azoknál a cégeknél, ahol egy átlagos irodai környezet veszi körül az alkalmazottat, a munkáltatók engedékenyebbek a munkaidőben történő közösségi oldalak használatát illetően, míg azokon a helyeken, ahol a munkavédelmi szempontok ezt megkövetelik – például gyártósoron –, a telefonálás mikéntjét is szabályozhatják. Előbbinél azonban létezik ellenpélda is.
Van, ahol tiltják, van, ahol engedik
– Korábban még elérhetőek voltak a közösségi oldalak az irodában, néhány éve azonban letiltották ezek elérhetőségét, így ma már nem tudjuk használni őket – meséli a 35 éves Katalin, aki kérte, ne említsük munkahelyének nevét, annyit azonban elárult, hogy egy nemzetközi vállalat titkárságán dolgozik. – A korlátozás engem nem érint, én ugyanis napközben telefonon tartom a kapcsolatot a családdal, ismerősökkel, a közösségi oldalakat csak otthon használom. A kollégáim is hasonlóképpen tesznek, a Facebookot, Twittert és egyéb csatornákat pedig csak szünetekben, vagy ebédszünetben böngészik az okostelefonjukon.
A fenti példával ellentétben a Magyar Telekom jóval engedékenyebb a közösségi oldalak munkaidőben történő használatát illetően. – A cégünknél nincs olyan korlátozás, ami ezt tiltaná, kifejezetten a közösségi média munkaidő alatti használatára nincs belső szabályozásunk. A munkavállalóink a munkaidejük alatt is szabadon használhatják a különböző közösségi oldalakat, az egyetlen kitétel, hogy az erre fordított idő miatt ne csökkenjen a hatékonyság – tudtuk meg a Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságától.
A közösségi oldalak szabályozásával kapcsolatos vállalati irányelvek tehát igen eltérőek egymástól. A munkapszichológus szerint azonban a munkahelyi Facebookozást is két szemszögből lehet megközelíteni.
Csökkenhet a munkamorál
– Egyrészt az emberek az életük nagy részét a munkahelyen töltik, így egyfajta szabadságérzetet ad, ha a neten keresztül munka közben is élhetnek társasági életet. Egy kis csevegés, vagy üzenetváltás személyesebbé teheti a munkakörnyezetet, ami pozitívan hathat a teljesítményre. Másrészről ha szigorúan munkaügyi szempontból nézzük, akkor a 8 órás munkaidőben a munkáltató számítógépén nem lehet magán jellegű tevékenységet végezni, ám a valóság és a törvény eltér egymástól.
Minden attól függ, hogy az internetezés és a közösségi oldalak használata mennyire megy a munka rovására – ha nagyon, akkor jogos lehet a munkáltató felháborodása, ám ha ezzel nincs gond, a munkáltató viszont mégis megtiltja a használatukat, az a bezártság érzetét adhatja a munkavállalónak, akinek emiatt csökkenhet a munkamorálja is – magyarázza Földi Miklós Dániel.
A munkáltatók többsége egyelőre nem tiltja a Facebook használatát, igaz, tudatos „jutalmazásként" sem tekintenek rá. A legtöbb esetben a háttérben dolgozó informatikusok figyelik a számítógépek adatforgalmát, így ezek alapján tudják meghatározni, ki mennyi időt tölt a 8 órás munkaidejéből munkán kívüli elfoglaltsággal. Persze az okostelefonok korában már ez sem feltétlenül megoldás, hiszen sokan rendelkeznek mobilinternet-előfizetéssel is, így nem szükséges a helyi vezeték nélküli hálózatot használni ahhoz, hogy internetezni tudjanak.
– Ilyen esetben a munkáltató kérheti, hogy a számítógép előtt csak a munkával foglalkozzon a munkavállalója, ha pedig telefonálnia kell, akkor azt ne ott végezze el. Ezzel a módszerrel szintén mérhető, hogy ki mennyi időt tölt a munkaidőben saját tevékenységgel – mondja a szakember.
Ha tehát a munkahelyen nem tiltják a közösségi oldalak használatát, nyugodtan látogathatjuk őket, azt viszont már nekünk kell éreznünk, hogy mennyi időt tudunk erre szánni anélkül, hogy az rontaná a teljesítményünket. Ellenkező esetben ne lepődjünk meg, ha a felettesünk az irodájába kéret minket.
